Az első ebben az évben

Valahogy jobb kedvű posztot szerettem volna elsőnek, de ez már csak ilyen. Iszonyatos szélvihar - esővel kísérve - volt éjszaka, alig lehetett aludni. Pár órát talán sikerült, de ennek ellenére most égnek a szemeim, és fáj a fejem (és hol van még az este).

Most az egyszer, ráadásul nem is a tenger a hibás elsősorban, mert olyan helyeken is hasonló volt az idő, ami már nem tengerparton fekszik. Tehát ilyen esetben a költözés nem megoldás, ez elől nem lehet menekülni (de hosszútávon azért mégiscsak kellemesebb tengermentesen lakni).

Van ennek persze előnye is - a szmogot csak hírből ismerjük, nagyon tiszta a levegő - talán ez az egy a jó benne. 

Lassan pedig elérkezik az ideje, hogy kitegyük a karácsonyfát, csak még nem tudom hová (holnap lesz zöldkuka-ürítés, lehet abba bele tudjuk rakni valahogy, végül is, növényről van szó, egy bizonyos értelemben). A lehullott tűleveleket meg lehet fel sem kellene porszívózni, csak kinyitni ajtót, ablakot, és kivinné a szél... (na jó, tényleg lüke vagyok).

Év.vége

Még van 12 óra ebből az évből, talán már nem korai, ha egy kis összegzést készítek.

Kétszer költöztünk, ennél valamivel többet utaztunk (bár abból sosem elég), 37 cikk, és 191 bejegyzés született. 

Felsorolhatatlanul sok jó dolog történt, rossz alig, túléltünk sok szélvihart, voltunk a Balatonnál, az Aran-szigeteken. Havat nem sokat láttunk, az hiányzik, de ezen kívül semmi panasz. Ha a 2012 is legalább ilyen jó lesz - vagy még jobb, akkor tényleg, egy szavam se lehet.

2nd Xmas

Az első havas volt, fa nélkül. A második (mostani) pedig meleg - 10 fok körüli, néha napos, néha felhős, de esőmentes. Fával, mindennel, ami csak kell. 

Még a szaloncukorból is van egészen sok, bejgliből és mézeskalácsból is (ezek sajnos még mindig kőkemények és azok is maradnak, így tej, kávé puhítja).

Mindig itt ülök a fenyő mellett, olyan jó illata van (persze, sajnálom, hogy ki kellett vágni, de pótolhatatlan az illata). Várjuk tehát az új évet, lencsével (bár én inkább a vöröset szeretem), pihenéssel, tervekkel. 

Az új év

Valahogy furcsa volt ez az évzárás. Úgy érzem, hogy igazából már több, mint két hete új kezdődött, és az, hogy most hivatalosan is új év lett, sok mindenen már nem változtat. Délben ébredtünk, ez nagyon jó. Minden más, de kezdjük megszokni, alkalmazkodni. Na az mondjuk erős, hogy tegnap 1 óra hossza alatt sikerült tankolni (egy közelben kévő kútnál) mert valahogy mindenkinek sürgős tanklonivalója akadt. Írnám szívesen, hogy ilyet még sosem láttunk, de már 28-án is ugyanez volt a helyzet. Kénytelenek leszünk átállni az éjszakai tankolásra, a vásárlást már kipróbáltuk éjszaka, fantasztikus.

Más teljesen. De jó értelemben. Azt vettem észre, hogy kezdek leállni a forintraátszámolással, kezdem otthon érezni magamat a városban. A tengert jó lenne gyakrabban látni, de sok az intéznivaló, így nem jutunk el arra (10 perc séta egyébként).

Ja, igen, képeket feltöltök hamarosan, már amik normálisabban sikerültek, és igyekszem kiegészíteni szépekkel, hogy mindenki megismerhesse "kis" városunkat, Blackpoolt.

Amióta itt vagyunk, egy filmet sikerült megnézni, a Christmas Carolt, Jim Carrey-vel. Hááááát, mit is mondjak. Eddig karácsonykor hangoskönyvként hallgatuk meg többször is Bodrogi Gyula előadásában. Ahhoz képest a film nagyon gyenge. Tele van felturbózásokkal, felesleges dolgokkal, fura szellemekkel. Ez könyvben valahogy jobb, és van hangulata is. A filmnek nincs (el is aludtunk a végén).

Mára azért keresünk valamit, mert ágybannap lesz ez, végre, nincs hová menni, minden zárva. Nyugalom, és pihenés.

És tegnap először mondtam azt, hogy itthon.