Év.vége

Még van 12 óra ebből az évből, talán már nem korai, ha egy kis összegzést készítek.

Kétszer költöztünk, ennél valamivel többet utaztunk (bár abból sosem elég), 37 cikk, és 191 bejegyzés született. 

Felsorolhatatlanul sok jó dolog történt, rossz alig, túléltünk sok szélvihart, voltunk a Balatonnál, az Aran-szigeteken. Havat nem sokat láttunk, az hiányzik, de ezen kívül semmi panasz. Ha a 2012 is legalább ilyen jó lesz - vagy még jobb, akkor tényleg, egy szavam se lehet.

37.

Az előzőt elszámoltam, ez a 37. Erre az évre az utolsó. Az időjárásról pedig továbbra is itt.

Lassan évvége

Próbáltam havazást tenni a blogra, de nem sikerült, nem tűnt olyan egyszerűnek. Kellene a bloggerbe egy gomb, amit csak benyomunk, és máris havazik. Aztán pedig ha már meguntam, ki lehetne kapcsolni..

Na jó, lehet valami havas helyre kellene menni, nem nagyon tudok mit kezdeni ezzel a nagy meleggel itt (most éppen tombol a szél..). 

Nekem csak tegnap esett le, hogy bank holiday van (amikor a bank zárt ajtaja előtt álltunk), és valószínű akkor ezért nem járt a postás sem.. Várom a jogsimat, a férjé már megjött - irigy is vagyok nagyon (bár ő gyakrabban használja, így végül is jobb ez így), az én iratom is visszapostázódott, már csak maga az új licence kell.

Kaptam szép varródobozt a varrógéphez, igazán cuki, most már csak anyagokra vadászok. Ja, és még egy fontos dolgot fedeztem fel ma: a jelentkezési pakkom kiküldésre került az egyetemekhez... elég hamar, meg is lepődtem, olyan január közepére gondoltam. Ez persze csak azt jelenti, hogy talán február közepe táján jönnek majd az első levelek, jó esetben teszt/interjúidőpontokkal.

Hipphopp elrepült ez az év, már csak pár nap és kezdődhet az új.

2nd Xmas

Az első havas volt, fa nélkül. A második (mostani) pedig meleg - 10 fok körüli, néha napos, néha felhős, de esőmentes. Fával, mindennel, ami csak kell. 

Még a szaloncukorból is van egészen sok, bejgliből és mézeskalácsból is (ezek sajnos még mindig kőkemények és azok is maradnak, így tej, kávé puhítja).

Mindig itt ülök a fenyő mellett, olyan jó illata van (persze, sajnálom, hogy ki kellett vágni, de pótolhatatlan az illata). Várjuk tehát az új évet, lencsével (bár én inkább a vöröset szeretem), pihenéssel, tervekkel. 

Bejgli

Megsütöttem életem első bejglijét, még nem tudom milyen lett, remélhetőleg ehető.. Mézeskalács is lett, bár talán kevés benne a fűszer, sebaj, legalább a miénk. 

Lassan a lazackák is kiköltöznek a fagyasztóból, már minden készen áll a falatozásra, amivel várunk 25-éig persze.

Közben lemértem a hajamat - muszáj megörökítenem eme jeles napot, 53 cm egy random módon kiválaszott hajszálam, ez tetszik (persze, meg lesz kurtítva jövő csütörtökön).

Mindenkinek nagyon szép ünnepeket kívánok!

Téli napforduló

A legrövidebb nappal, leghosszabb éj napja. Szeretem, mindig a jó kezdetét jelenti, innentől már csak világosabb lesz minden, közeleg a tavasz és a nyár (ezt persze most még nehéz elhinni).

Talán a 37. ha jól sejtem, majdnem az utolsó erre az évre. Alig 10 nap, és 2012-őt írunk. Furcsa, bár én kedvelem a páros éveket.

Értem már, miért zöld a fű

Szakad az eső, rendületlenül, és engem valahogy idegesít, hogy az angolok nem hajlandóak felkapcsolni a fényszórót az autójukon, ellenben minden ház ki van világítva. Most ezt hogy? Én azt tanultam, hogy kötelező a világítás esőben, nem kerül semmibe, maximum látnak mások is. Erre most tettem itt egy kört, és kb. 50 autóból jó, ha 5-nek volt világítása.

Ez csak itt Blackpoolban szokás, vagy máshol is így van?

De legalább itt bent fenyőillat van, szépen feldíszítettük a fát, egészen cuki lett. Akad szaloncukor is (kaptunk ma utánpótlást) már csak a gingerbread és a beigli hiányzik (kénytelen leszek sütni), a christmas pudding valahogy nem az igazi.

Karácsonyfamizéria

Azt nekem senki sem mondta, hogy ilyenkor, egy héttel karácsony előtt már mindenhol elfogynak az élő fák. Gondoltuk november vége még azért korai, meg december eleje is. Így viszont nem volt egyszerű fát találni, választékról meg ne is álmodjunk (műfenyő pedig szóba sem jöhet).

Furcsa ez, tavaly ugyanis nem is volt fánk, stb. így egészen új tapasztalattal gazdagodtunk... a díszek már itt vannak, talp is van, égők sora, a fánkat pedig holnap szállítják..

Több, mint két órát töltöttünk vadászattal, és végül egy kertészetben találtunk még néhány eladó fát (persze, már akciósak voltak, gondolván, kinek kell ez már). Meg kell hagyni, jól jártunk, és a fa is szép zöld, meg hosszúlevelű, meg elég dundi. Tetszik, remélem holnap időben hozzák. 

Ja, igen, ingyen kihozzák, kettős győzelem - béka sem lesz tűleveles, és fa sem sérül a békától.

1 éve hogy már..

és mennyi minden történt azóta. Ma volt az egyik karácsonyi lunch, amire hivatalos voltam  - ez a volunteer munkának köszönhető, és egy szép hotelhez békáztam (rájöttem, hogy a lényeget kihagytam ebből a mondatból - vezetés közben gondolkoztam - aztán --» Visszaolvastam, hogy tavaly ilyenkor töltöttem itt az első egész napot, hát, elég érdekes ez. 

Azóta mennyi minden történt már, hosszúnak, de ugyanakkor rövidnek is tűnik ez az év. És hogy mit hoz a 2012, nem tudom, a tervek megvannak, kívánságok meg vannak kívánva, meglátjuk.

Lakes&Xmas

Nagyon régóta (talán főleg azóta, hogy megnéztük a Miss Pottert) kíváncsi vagyok, hogy mi is olyan különleges a Tóvidékben. Még azt hiszem nem jöttem rá teljesen, az tény, hogy másmilyen. Kőből épült házak, dimbekdombok, birkák mindenfelé, a béka néha küzdött rendesen egy-egy emelkedőre érve. 

Ja igen, leteszteltük a kékbékát, hát egészen más vele menni, magasabban is ülünk, meg észre sem vesszük, milyen gyorsan is tudunk menni. Érdekes. Tetszik.

Van azért előnye az északi létnek, egy órán belül Windermere-ben voltunk, ráadásul esőben, nem is ideális körülmények között. Így a hajókázás, sétálás, felderítés is esőben zajlott, sebaj, volt forraltbor (meg pizza, és thai kaja).

Igazi turistaközpont egyébként, el bírom képzelni, mi lehet ott nyáron, ami viszont inkább vonzó volt, az a tó mögött látható (havas)hegycsúcsok többsége volt, na oda fel kellene túrázni párszor. Nagyszerű lenne. Meg még a Hill Top-ra sem jutottunk el, kevés volt az idő, és vasárnap lévén minden korán zárt (a tó is).

Kaptam névnapi óriássapkát (jó bundás, és olyan tágas, hogy elfér benne a hajam is - igen fontos szempont). Itthon pedig már van hely a fának, pár nap, és talán beköltöztetjük. 12 nap van még Karácsonyig.

Ajándékos

El vagyok foglalva az ajándékok készítésével, csak valahogy nem haladok úgy, ahogy kellene (talán nem intreatmentet kellene nézni időnként). Szóval sikerült rossz anyagot választanom, pedig milyen büszke voltam magamra! Így megnehezítettem a dolgomat, sebaj.

Lesz holnap készülődés, takarítás, talán díszítés is - a fát még nem vettük meg, de napok kérdése). A lazac már a mélyhűtőben, bor a szekrényben, a karácsonyi menü miatt nem kell aggódni. Persze, csak éjszaka vagyunk hajlandóak vásárolni menni, szigorúan éjfél után, mert olyan tömegek vannak - bár gondolom mindenhol.

Ja, és 4 nap múlva lesz a fordulója annak, hogy először letettem lábaimat Blackpool talajára. Gyorsan eltelt, kétségtelen. 

A postással meg egész jó viszonyba kerültünk mostanság, hozott egy csomó jó dolgot - szaloncukrokat, képeslapot, eztmegazt (forgalmi engedélyt, parkolási engedélyt), örvendetes.

35.

Kis szünet volt, honlapfrissítés, egyebek, így csak most következik a 35., itt, megújult környezetben.
Minket most el akar fújni a szél, ennek örömére befestettem a hajamat.

Es maradt egy

Nincs most ekezetem, de ez is megteszi. Hat, eleg erdekes volt az elmult par nap, mivel: nyelvvizsgapapir megerkezett (es hoppa, 1st classal jott, csak xmas time, forgalmas a posta). Utolso referencia is megerkezett, igy a jelentkezesem mostantol eles. Es a piros bekank osszetort egy kicsit, ami epp eleg volt neki, hogy ne erje meg javitani.

Szoval tole sok konny kozott elbucsuztunk, nehez volt. Nem is auto, inkabb haziallat, vagy csaladtag volt, az aki elszallitotta nezett is nagyokat (de legalabb egyutterzo volt), hogy ott sirunk.

Igy maradt egy, mostantol a kekbeka all szolgalatban, roja a merfoldeket. Mi pedig megprobaljuk feldolgozni a tortenteket. Nem egyszeru, az biztos.Orulunk is, meg sirunk.

Levélvárta

A XXI. században élünk, csak megerősítésképp, nehogy elfelejtsem. Amikor legutóbb nyelvvizsgáztam (értsd 7 éve..) már akkor is volt olyan opció, hogy az eredményeket szépen feltöltötték, és egy kód alapján meg lehetett nézni. Egyszerű, gyors. ONLINE.

Namármost itt az a helyzet, hogy ehelyett a manchesteri vizsgaközpont valahogy a postát preferálja.. ami nekem az idegeimre kezd menni. Kijelentik ugyanis, hogy 13 nap, naptári, és nem több, eredmények a kezünkben. csak úgy mellékesen, ma van a 14. nap.. (vagy, akkor mondják azt, hogy min. két hét, vagy 3 hét, de ne mondjanak/írjanak olyat, ami nem igaz).

Szóval két napja postáslesben vagyok, ami igencsak kimerítő/idegesítő/elkeserítő/szánalmas. Olyannyira, hogy még írok is róla.azt már nem is említem, hogy direkt egy olyan gilmore girls epizódot néztem, amiben a szituáció hasonló, és happy end.

Persze, ha first classal adják fel, már ma ideért volna. Ez meg a másik. Sok pénz a vizsgadíj, és nem telik belőle first classra... (ami pedig igazán nem drága, meg internetre/webfejlesztőre sem) tényleg, mérges vagyok.

Aki tud, szurkoljon, hogy legalább hétfőn ideérjen, a holnapi nap pedig boldog lesz, mert nem kell lesnem semmit (ettől függetlenül fogom persze, a rémálmokról már ne is beszéljünk). Szeretnék már egy jót aludni.

Adventi

Készülődés (már láttunk nem mű fenyőfát is), ennek örömére előszedtem a nemrég ideutaztatott adventi naptárat (még üres, és kicsit béna, de a miénk), meg lehet tölteni minden jóval!

Tavaly szinte semmiféle ilyesmi nem volt, mert éppen az ország elhagyásával voltunk elfogalva. Így most külön öröm ez.

Egyik béka a másik békát

(ez egy félálomban írt bejegyzés)

Történt ugyanis, hogy tegnap pirosbéka nem volt hajlandó beindulni.. na gondoltuk, ez a legkevésbé sem vicces - időre kellett menni, szóval nem volt választásunk, kékbékát ki a garázsból, iszkiri. (Előtte még megpróbáltuk betolni a pirost, nem hatott).

Aztán már nem nyúltunk hozzá (sötét, szél, hideg) csak ma reggel. Felkeltünk szinte hajnalban (vasárnaphoz mérten) éhgyomorra, kávé nélkül ki a piroshoz, meg a kékhez. Szembeállítottuk őket, hadd beszélgessenek, közben meg összekábeleztük őket, hátha egyik beindítja  a másikat. Így is lett, remélem megkedvelték egymást... és kiderült, hogy mégiscsak hasznos volt egy nyári napon téli túlélőszettet vásárolni a kocsihoz - ebben volt ugyanis a "bikakábel".

Na ezután vissza aludni, ezért vagyok most félálomban. A forró kávétól jót aludtam, a hidegtől most felébredtem. Férj már mossa a kocsikat békákat, szépen, egymás után, nehogy megsértődjenek.. Tényleg van nekik lelkük, azon gondolkoztunk. A piros féltékeny lett (persze, ha a realitást nézzük, ítéletidő volt este, aksi lemerült) és nem volt hajlandó minket elszállítani. Most próbáljuk engesztelgetni (mosás, porszívózás, még egy télapószerűséget is kap, meg ugye múltkor szervízben is volt, egy szava sem lehet most már).

Pont most akartam írni az időjárásról, de azt majd máshol megteszem: ITT. Globális meteorológiai szolgálat, csak tessék, csak tessék!

Kétbéka

Lévén fekete péntek (persze nem ezért, csak jól hangzik) sikeresen bevásároltunk, egészen pontosan csupán egyvalamit vettünk..

Az a valami most az ajtó környékén parkol kint, kék színe van, és 12 évvel fiatalabb mint a piros rokona. Ma éjszaka egymás mögött fognak aludni, rettentő cukik lesznek.. Autókról van szó természetesen, szívünk vágya sokkal hamarabb teljesült, mint azt gondoltuk, most már mehetünk mindenhová, tényleg. Kezdetnek mondjuk átszeljük Európát - de a telet azért kihagyjuk, majd tavasszal.

Más szaga illata is van az újbékának, még szokni kell (többször kimentem már szagolgatni). Azt meg főleg, hogy olyan luxus dolgok is vannak benne, mint szervókormány, központizár vagy légzsákok. Persze, a régit is szeretjük, meg is van még (és ha így haladunk, nem is leszünk képesek eladni, túlságosan hozzánknőtt), szóval ezért a kétbéka. Nem is tudok mit mondani, boldogság ez.

It's official

Letöltöttem, átnéztem, még egyszer átnéztem, szorongtam, végül elküldtem, pénzt befizettem. Innentől kezdve Lancaster, Liverpool, Sheffield és Trent (és az ott lévő pszichológiai tanszékek) a barátaim, meglátjuk, mi sül ki ebből a dologból.

Persze, fellélegezni nem lehet, nyv eredmény még várat magára (már nem sokat) és egy referencia is. Aztán utánam a vízözön!

Nagy szabadságomban rájöttem, hogy szaloncukorra vágyok... vajkaramellásra, marcipánosra pl. Meg Túró Rudira is ( ez utóbbi "viszonylag" könnyen beszerezhető a szomszédos Prestonból, van ott ugyanis egy magyar bolt, szóval nem lehetetlen). Szaloncukrot viszont mintha nem árulnának. 

Ja, és egész meleg van, alig kell fűteni, elő is veszem a varrógépet (milyen jó ezt leírni, a két dolognak persze semmi köze egymáshoz)!

Beginners/One day

Újabb két jó film, el vagyok kényeztetve.

Kezdem is a Beginners-sel, megint egy olyan, amiről nem is gondoltam, hogy ennyire jó lesz. Nem is írok róla semmi mást, majd lesz róla cikk, meg mégegyszer megnézés. Aki pedig teheti, nézze.

Direkt nem trailer, ez a zene.

Aztán (pedig ezt néztem hamarabb) a One day. A regény engem annyira nem varázsolt el, és a fura az egészben, hogy el is felejtettem egy elég fontos dolgot (nem lőném le azok kedvéért, akik meg akarják nézni, és nem olvasták).

Persze, bevillant már a dolog később, mindegy is. Szóval a film szerintem sokkal jobb, mint a könyv, és ilyen nagyon ritkán adatik. Lehet, hogy a színészek, vagy a zene miatt, nem tudom, mégis, teljesen lekötött, jól volt összerakva az egész. Én angolul néztem, lehet ez számít, néha a magyar hang el tud rontani dolgokat, érzéseket (ez megint szubjektív).

Zene Rachel Portman, ő is szerzett már egy-két szép dallamot..

Ezek mellett persze fontos dolgok is történnek, de babonából nem szeretek erről írni, főleg nem előre. Minden úgy lesz, ahogy lennie kell.

Xmas&glühwein

Kiderült, hogy a nyelvvizsgázás jó dolgokkal is jár, úgy mint a nem cserélhető vonatjegy (igen, meg kellett volna nézni) így kénytelen voltam felkeresni a karácsonyi vásárt Manchesterben...

Mondhatnám, eszméletlen jó volt. Pont a napokban volt egy szomorkás gondolatom, hogy már kezdődnek a jó kis karácsonyi vásárok mindenhol, forraltbor, kenyérlángos, stb. és felmerült, hogy itt hol fogunk ilyet találni. Ma ez egészen véletlenül sikerült is, az egyetlen furcsa dolog az volt, hogy nem volt hideg, fagy meg aztán végképp nincs. Éjszaka is 9-10 fok van, nappal is többnyire.. Nem mondom, ne legyen hidegebb, jó ez, majd max. elutazunk Lappföldre, meglátogatni a télapót.

Az eredmények egészen pontosan 13 naptári napot váratnak magukra (+ posta), azt hiszem nem az adventi kalendériumot fogom lapozgatni, egyébként sem pihenhetek még. Zavaró, hogy még mindig angolul gondolkozok, és folyamatosan ki kell törölni, amit beírtam, mert nem jó.. jobban teszem, ha alszok.

4 és fél nap

Valahogy az idő közeledtével egyre nyugodtabb vagyok. Hogy ez milyen ambivalencia, azt nem tudom (vagy talán a napi 10 óra alvás teszi). 

Ezt hallgatom, valami gyönyörűszép:

 

Az elmúlt három napban három jó filmet is sikerült megnézni, ilyen arány régen volt (ha egyáltalán jutott idő filmekre).

Az első a Help, megható, igaz, és az a régi amerikai akcentus! Te jó ég, először alig értettem valamit, aztán a fülem megszokta. Idelinkelném a zenéjét, ha lehetne, mert ugye Newman (na ha majd felkerül youtube-ra). Itt is az volt, hogy a zenét már napokkal a film előtt hallgattam, a képek csak később jöttek. 

Egy másik, szintén Newman, a Sorsügynökség. Nagyon-nagyon tetszett, imdb-n alulértékelt film, kicsit Mátrix, kicsit Eredet, kicsit nemtudommi, de nagyon jó (a zenéje is persze).

És a harmadik, a De vrais mensonges. Fura francia film, mindenesetre, már szinte ordítani lehet attól, ahogy eltérnek a kliséktől, egyszerűen addig húznak dolgokat, hogy már-már idegesítő, ugyanakkor mégis szórakoztató. Éjszakára kiváló.

Egyébként a varrógépem is úton van, nagyon izgalmas ez. Tegnap a pakolásnak is majdnem a végére értünk.. van már összeszerelt vendégágy, ami maradt, az egy doboz papír. Meg még hiányzik néhány bútor. És most már idő is akad élvezni egy kicsit. Egy hónap múlva lesz egy éve, hogy itt.

Nyomás alatt

érzem magamat, mert valahogy kijöttem már a gyakorlatból, főleg nyelvvizsgák terén. 9 nap múlva megyek, igazából az a baj, hogy túl nagy a tét. 

De igyekszem mással foglalkozni néha, és varrógépeket nézegetek.

Képesen

 Kedvenc illuminations vonat

A tök, még sötétedés előtt

 Már világít

Persze, G betű is van rajta

Tök jó

Vége a Halloweennek, és lassan az Illuminationsnak is. Díjazom a dolgot, jöhet a Karácsony.. Most idelinkelnék egy videót, de nincs még fent youtube-on, sajnos. Mindenesetre látnom kell a Help-et, mert a zenéjét már ismerem, Thomas Newman, ki lenne más. 

Bár, megnéztük vasárnap a Water for Elephants-ot, ami egészen elvarázsolt. Csodálatos dráma, rég tetszett film ennyire. A zenéje is nagyszerű, a kettő nehezen létezik egymás nélkül.

Kertben, tökkel, boldogan

Az óra visszaállt a GMT-be, el is kezdett már sötétedni, tényleg már az ősz is véget ér lassan, ez már inkább tél. Fűtünk, forró teát szürcsölgetünk, nagyon kellemes. Persze, kellemesen el is fáradtunk, a férj tököt faragott (van is róla kép, majd felkerül ide is) én pedig végre kapáltam. 

Nagyszerű volt, egy csomó gazt kiszedtem, és így derült ki, hogy az egyik szomszédasszonyomnak vannak tyúkjai!! Jött ugyanis elkérni a gazt, először nem jöttem rá, hogy miért, aztán mondta a tyúkokat... Én nem ápolok túl rózsás viszonyt a tollasokkal, így nem néztem meg őket. viszont a gazért cserébe kaptunk két tojást! Tiszta falu ez az utca, ezek a tojások pedig tényleg free range eggsek... majd csinálok belőlük palacsintát.

Holnap ugye halloween este lesz, már tegnap is mászkáltak csontvázak, boszorkányok, stb. az utcákon, vicces. Azt bírom, hogy itt nem csinálnak akkora ügyet az emberek abból, hogy mondjuk miben mennek ki az utcára. Legalábbis simán látni olyanokat, akik pizsamában szaladnak ki boltba pl. 

Nálunk csak tök fog világítani, más egyéb nem lesz.

Tehát a gazmentesítés megvolt, még a bulbokat is elültettem szépen, ha minden jól megy, tavasszal sok-sok nárcisz, és nőszirom?  fog előbújni. Itt bent is haladunk, már a csak a fúrás hiányzik, és lesz hová akasztani a kabátokat is. Szeretem ezt az időszakot, egyre jobb lesz. A mai nappal a turisták is elhúznak és remélem vissza sem jönnek a városból, nyugis lesz újra pár hónapig, nagyon jó lesz. Tiszta őrület volt ez a hét, közlekedni sem lehetett, nem hogy parkolni esetleg. A promenadot pedig megközelíteni az őrület határát súrolta. Ez tehát Blackpool, azt hiszem most már láttuk az összes évszakot, maradunk.

Még filmeket is fogunk nézni, némi Haagen-Dazs kíséretében.. tegnap pedig pár citromos Gössert is kaptunk... mit mondjak, nem panaszkodhatok egyáltalán. Mondtam már, hogy ma a nap is sütött?

Egyre inkább otthon

Különös dolog ez az otthonteremtés. Nem megy pár nap alatt, sok idő kell hozzá (persze mi erre rájátszunk, mert nem igazán siettetjük a dolgot). Viszont a változásokra is meg kell érni, szóval a kettő mégis összhangban van. A házikónk egyre inkább felveszi az otthon-jelleget, már főleg csak apróságok vannak hátra (amik sokat fognak majd dobni rajta). 

Elmerészkedtünk a békával az Ikeába (mit is mondjak, naagy, új autókat előztünk le vele) nagyon jó élmény volt. Kevés volt az idő, de belefértek a húsgolyók, a matracon fekvés, bóklászás, és komoly bútorbegyűjtés. 

Már a kocsin volt a lapraszerelt asztalkánk a székekkel, mikor a bargains cornerben megláttuk 30 fonttal olcsóbban... persze, semmi baja sem volt, csak össze volt rakva, vigye akinek befér...

A békába persze befért, ez természetes, így mondhatjuk, hogy vettünk egy szuper ágyneműt, ami végül is ingyen volt. 

Most itt ülök az asztal mellett - már csak a kanapét kell kidobni, ez elég rettenetes, a többi saját. Eddig persze nem volt asztalunk, így egész érdekes azon enni, már-már újdonság. Közben pedig azon gondolkozunk, hogy hová fogjuk tenni a karácsonyfát, szinte egy hónap, és már állíthatjuk - élünk a helyi szokásokkal.

Majd elfelejtettem, 35. talán, íme. Most pedig irány az asda, mielőtt még bezár, tejet kell szerezni (és nem írtam az időjárásról, fejlődőképes vagyok).

Stay hungry, stay foolish

A cikk Steve Jobs emlékére (ami számban a 34.) itt található. És belegondolok, annyi mindent kifejlesztettek, fel sem lehet sorolni. A napokban fel fogom telepíteni az iOS 5.0-t. És kipróbálom az iCloudot. Arra nagyon kíváncsi vagyok..

Még egy órási dolog történt ma: kisütött. a. NAP. Nagyszerű ez így.

Nap nélkül, elhavazottan

Nincs idő írni, pedig lenne miről. Pl. megnéztük végre az Illuminationst, teljes hosszában. Nem mondom, elég sok minden van, de ha én turista lennék, csak ezért tuti nem jönnék Blackpoolba.Oké, élmény volt, meg vicces, hogy ilyenkor senkit sem zavar, ha 20 mph-val döcögünk végig az 5 mérföldön, mivel mindenki ezt teszi. Aki meg nem akar ebbe belekeveredni, használja a többi utcát. 

Amilyen idő most van... nem is emlékszem, mikor láttuk a napot, egy kissé hiányzik, állandó 15 fok, eső, és felhős ég van (az állandót értsd éjszakára is).

Ha feltámad a szél, akkor nagyon feltámad, és be kell fűteni, de egyébként tűrhető. Csak sütne már kicsit a nap... 

Aztán, itt a harmincharmadik, de eközben nagyon nagy terveket készülök megvalósítani, ami idő hiányában nem túl egyszerű. Ez úgy adódik össze, hogy munka+önkéntes munka+itthoni dolgok+alvás+a nagy terv előkészítése+nyelvvizsgára készülés+cikkírás+kert+költözés utáni elpakolás. Muszáj volt már leírnom, kicsit ördögi kör ez. Mert ha az egyikkel foglalkozom, akkor rossz érzésem van, mert valamit elhanyagolok - pl. körülöttem még mindig vannak (üres) dobozok, vagy el nem pakolt dolgok - és közben tervezzük a következő ikeás vásárlást. Kiiktatni egyelőre egyiket sem tudom, bár épp azon gondolkoztam, hogy az alvásidőn tudok kurtítani, de akkor meg fáradt leszek, szóval nincs értelme.

Viszont a paradoxon ebben, hogy mégis élvezem. Mert ami régebben olyan szabályos volt, most úgy érzem, bárhová alakulhat, sok korlát eltűnt, és ez jó. Olyan sok ajtó kinyílt, vannak lehetőségek, és talán ez is zavarba ejtő kicsit, persze, élvezem nagyon. Továbbra is életünk legjobb döntésének tartom azt, hogy elköltöztünk, hiába a ritkán látott nap..

És szeretem, hogy minden nap más, ma van például idő, és lazacot tudunk ebédelni, lassan hozzá is kezdek.

Eső, szél, Steve

Szomorú nap a mai, elhunyt Steve Jobs, akit ma a fél világ gyászol. Bemutatni azt hiszem nem kell, megteszik sok helyen helyettem, és mivel ez a notebook is a kezemben az ő ötleteinek hála születhetett meg (meg a telefonom, meg az iPodom, stb.)így R.I.P., nagyon megrázott a dolog. 

Az időjárás már csak alátesz ennek, különleges természeti jelenséget lehet látni ezekben a percekben, vízszintesen esik az eső (ömlik inkább). A szél ma megüti a 40-et, ami elég durva, és én még vasárnap este azt mondtam (mikor újra feltámadt a szél) hogy hiányzott... ezt most akkori hirtelen elmezavarként értékelem. Ja, és a legjobb, hogy eközben néha kisüt a nap.

Vannak vidám dolgok, meg csomó minden készülőben, amiről majd csak akkor, ha tényleg realizálódik. Fűteni kell lassan, mert míg múlt héten megsültünk, most már hideg van, ez onnan is látszik, hogy tudom használni a szuper kis pulcsikámat. Az ablakainkat is megpucolták pár napja - ez volt az első ilyen, nagyon tetszett, most már rendszeres lesz - eddig tartott kb. a tisztaság. De ez ilyen, van, aki hetente, kéthetente pucoltatja, szerintem felesleges, mert havonta egyszer bőven elég.

Népszámláláshoz is kellene bökni valamit, bár itt számoltak már minket, szóval csak vmi háttérinformációt..

Mennyire tipikus

Férj a garázsban motoszkált, míg én palacsintát sütöttem. Tetszik ez, nagyon.

Home again

Egy újabb hazaérkezés, élményekkel, mosnivalóval megrakodva. A nagy harmóniából belecsöppentünk az itthoni káoszba, hát elég nehéz volt feldolgozni (így ma sokat alakult, és csökkent a káosz, mitöbb, az utolsó összeszerelésre váró bútor is összeszerelődött).

Mindenkit előre figyelmeztetek, időjárásjelentés következik: napsütés, 25 fok, tengerben fürdő turisták, kint száradó ruhák. 

Holnap: ugyanez, több turistával. Szombat: szintén. Ez hihetetlen!!!! Hazajöttünk a nyárba, úgy, hogy a szigeten vettünk jó meleg, kézzel kötött, fantasztikus eredeti gyapjúpulcsikat, és most el is tehetem őket..

Már Dublinban is főttünk, "kénytelenek" voltunk egy pubban tölteni a délutánt, némi Guinness és cider (és élőzene) kíséretében. 

De hiába jöttünk arrébb egy szigettel (a repülési idő amúgy valami 20-25 perc, a többi csak keringés), itt is ugyanolyan meleg van. Nem győzünk betelni ezzel, nagyon jó. Már ásót is vettünk, nekiállok a kertnek, nagy munka lesz (üdvözlöm az előttünk itt lakó hölgyet, aki csak cigizésre használta a kertet...).

Tehát bejegyzések sem lesznek, amíg tart a meleg, nyilvánvaló (majd azért igyekszem legalább egy-két képet előkaparni).

Harminckettő

Nem tudtam megállni, hogy ne írjak róla...

Ma már nagyon eredményesek voltunk, mert váltottunk eurót (a dolog érdekessége, hogy most volt az első olyan valutaváltásunk, hogy a forint nem volt benne a képben, és meg kell mondjam, tetszik...), meg sétáltunk ide-oda (törjük a bakancsainkat).

Ja, jó idő is volt meglepően, talán már két napja nem esett. Nagyon furcsa érzés ez egyébként, mert nagyon pontosan emlékszem arra, hogy tavaly ilyenkor miken járt az eszem, hogyan készültünk az esküvőre. Most az évforduló már teljesen más érzéseket/gondolatokat ébreszt, az pedig külön jó, hogy kivonjuk magunkat a forgalomból egy kicsit.
És mivel Galway is az egyik uticél, így ezt mindenképp meg kell hallgatni:

31.

Itt található. Sikerült lebetegednem kicsit, kénytelen vagyok pihenni. Viszont szélbarátunk is feltámadt már megint, tombol, pedig már majdnem azt írtam, hogy milyen szép idő van mostanában.

Viszont már csak négyet kell aludni, és röppenhetünk a megérdemelt négynaposra.

A West side story

Jó dolog itt lakni, két hét után ezt már biztosan ki lehet jelenteni. A garázs szélállónak bizonyult, megtartjuk.  Valahogy a dobozok nem akarnak fogyni, nem is tudom miért. Van ennek egy hangulata, hogy minden öltözés egy kaland, semminek sincs még rogzített helye, csak úgy lerakjuk, aztán majd elkerül valahová. Persze, a lehetőségek már adottak, szóval lassan fel kell adnunk ezt az állapotot, és elpakolni rendesen... 

Ősz van egyébként. Nagyon határozottan. Másak az illatok, párásak az autók reggel (a béka is), szóval ideje lesz lassan ültetgetni, még többet gazolni, hogy a föld még pihenhessen egyet a télen.

Jövő héten ilyenkor már óceáni levegőt szívunk magunkba, meglátogatjuk a kedves szomszéd szigetet (igazából csak átmegyünk rajta, mondhatnánk, hogy birkanézőbe) és egy még kisebb szigetre érünk. Adtunk magunknak három napot, első évforduló gyanánt.

Már éppen hiányzott Írország, jó, hogy ilyen közel van. 

"Veryone, who visits this place, 

Brings happiness.

Some by coming in...

Some by coming out."

Épülget

Építik a garázsunkat, ez is amolyan ikea dolog, csak garázsban. Szép lesz nem mondom, csak kicsit várhattak volna vele (szinte már hajnalban itt parkoltak, ami az angoloktól valljuk be nem megszokott).

Viszont a hurrikánunk széle úgy tűnik elvonult, VÉGRE ki lehet úgy menni, hogy nem fújja le a fejemet a szél, csak egy kicsit. A holnapot pedig mindenki nagyon várja, mert állítólag! egész nap napos lesz az idő, nem fog esni/fújni, semmit. Ünnep.

Jó lenne már a kertben bogarászni kicsit, vettem egy csomó virághagymát már (és még tervezek venni pár zsákkal...) csak most már helyet kell nekik csinálni, meg megtervezni a színösszeállítást, stb. Jómóka.

Csak egy kapa kellene még, azt eddig sehol sem láttam. Gereblye, persze van egy rakás, ásóm már van, de kapa kellene. Talán a B&Q-ban majd. 

És még egy érdekes dolog: a pesti szállítmányunkba belekerült - gondolom a konyhából valahogy - egy tasak Fisherman's Friend cukorka... nézem, hát ez olyan, mint itt a villamos...aztán megnéztem a csomagolást, és látom, hogy itt gyártják, Fleetwoodban. (rájöhettem volna mindezek nélkül is, de így érdekes volt, a villamosról pedig lesz majd kép, csak nem tudom merre van a fájl...).

Katia, a hurrikán

Először azt gondoltam, hogy a daily mail egy jó kis reklámfogásnak tartja riogatni a népet, hogy hurrikán jön, pontosabban ami maradt belőle. És hogy mindez vasárnap éjszaka/hétfőn kezdődik. 

Be kell ismernem, igazuk volt. Most éppen  - a mérések szerint - 40 mérföld/órával süvít a szél, annyi biztosan van, mert amióta itt lakunk még ilyen nem volt. Persze, ez még elvileg semmi, várhatjuk ennek a duplázódását, de hátha nem, és fordul egyet...

Jól tenné, szegény turisták már így is ki vannak akadva, hogy vannak fények, meg minden, csak éppen lefújja őket a szél a Promenade-ról. Nem is csodálom, itt mindjárt elviszi a házat (szegény csomkák) akkor mi lehet a tengernél... Sajnos visz arra utam ma, így meg fogom tudni, nem vagyok elragadtatva a gondolattól. Ja, a hurrikán neve Katia, hogy nevén nevezzük a dolgokat, tudnám, hogy miért női nevet kapnak ezek?

Mondjuk vicces, hogy vajon ilyenkor hová tűnnek a madarak? Mert hogy nem repülnek, az biztos (kivéve az öngyilkos hajlamúakat).

Húdenemtudokszámolni

Javítom a tegnapit, 30 az a 28, de sebaj. Pedig a harminc szép kerek szám, illett volna emlékezni rá. De ez legyen a legkisebb gondom, amíg hegyekben áll itthon a pakolnivaló. 

Arra jöttem ma rá, hogy nincs itthon egy darab székünk sem. (eddig nem tűnt fel, de tényleg) Persze, van min ülni - a lépcső egy szeretett hely lett máris (talán azért mert nincs szék?) de hiánycikk a rendes szék. Sőt, az ikeás fotelem is hiányzik... Sok esetben nehéz eldönteni, hogy duplikáljunk jó pár dolgot, vagy utaztassuk - mint pl. a fotel esetében is. 

Sajnos a "közelben" továbbra sincs Ikea, persze van kettő is 40-50 mérföldes körzetben, de az mégiscsak messze van. Majd csak szembejön velünk néhány szék (asztal) meg egy fotel.

28? Talán

Lusta vagyok visszakeresni a számozást, mindenesetre, íme a talán 28., szokás szerint Itt. Ezen kívül sokra nem haladtam... (dehogynem, csak nem látszik).

Amennyi dobozt már elpakoltam, ma annyival lett több, kb. most ránézésre semmi sem változott vasárnaphoz képest. De jól megvagyunk, mi és a dobozok, rutinosan lépkedjük át őket... Ma helyére került a mosógép, ami hatalmas előrelépés, most szépen duruzsol éppen, túlélt ez már mindent.

Ma láttam a régi helyet, már oda is beköltöztek. Érdekes dolog, hogy hogyan változik minden, gyorsan, de mégis nagyon tartalmasan. Tavaly ilyenkor már a végső simításokat végeztük az esküvővel kapcsolatosan, nem is gondoltuk, hogy hol kötünk ki...

Tulajdonképpen kellemes ez a káosz továbbra is, elpakolni nagyon könnyű bármit, de új helyet találni, az már más kérdés. Aztán pár hét, és mindezt kipihenve, elröppenünk kicsit szomszédolni, üdvözöljük rég nem látott helyinket a másik szigeten. Már alig várom.

Az ott most már itt

Már a harmadik éjszaka is eltelt, egyre jobban alszunk. Végre. Persze az időjárás nagyon vicces kedvében van, most pl. annyira süvít a szél, hogy várom, mikor viszi le a tetőt... volt már ilyen, ismerjük, csak még nem tudom, hogy ez a ház mennyivel erősebb (persze, nem fogja levinni remélhetőleg, de BBC szerint 40 mph, azaz 60-70km/h közötti szél van, de már két napja, néha azért kisüt a nap is).

Dobozok még vannak (és lesznek is egy darabig még), persze van plusz két szoba arra, hogy elrejtsük őket ügyesen. Már lassan ott tartunk, hogy reggel nem kell 10 percig keresnem a zoknimat, előkerült sok minden. Aztán csütörtökön szaporodunk, 10+1-gyel több doboz lesz...

A paradicsomok túlélték a szállítást, majd ha eláll a szél (lesz ilyen?) akkor készítek fotót, roskadoznak a paradicsomoktól (kérdés megérnek-e?), ma hármat szedtem le, de van még kb. 40.

Lehet lassan bontani a cidert, és a Gü is a hűtőben van (most épp megint egy új íz). Beköltöztünk.

Túl az első éjszakán

Még itt, mert takarítás meg internet... de már ott alszunk, meg lakunk, úgy tűnik. Egészen más. Nagyon kertváros, a szomszédok mosolyognak, füvet nyírnak, macskák mászkálnak. Békés.

Ja, és csupán ezért a Nap is összeszedte magát és egész nap hétágra süt, kedves dolog, mivel tegnap esőben pakoltunk, na az nem volt túl kellemes.

Fura ez az egyik lakásból ki, házba be dolog, de ma már vége lesz, itt már semmi sem marad. Kellene egy kapa, ebben a jó időben sok gazt kiszednék, de azt hiszem még ez várni fog, lévén nincs kapa, és még mindenhol dobozok vannak. Ja, persze, hogy izgalmasabb legyen a dolog, Mo-ról is érkeznek dobozok, tehát, hogy ne szakadjon ránk az összes, addig ezeket ki kell üríteni. Van motiváció legalább.

Nincs kerítésünk sem, egyszerűbb ki-be járkálni, és félteni sem kell semmit, tetszik. Remélhetőleg kedden már lesz újra kapcsoltunk a világgal, és már kevesebb dobozunk lesz.

Itthon, újra

Hazaértünk, soksok utazás után, napsütéssel és élményekkel, szép pillanatokkal feltöltődve. Még nehéz felvenni mindennel a fonalat, különösen, hogy semmit sem találunk, mivel minden dobozokban, vagy majdnem dobozokban.

Ma már éhgyomorra költözködtünk, na nem mintha a tatár hajtana, csak így jött ki a lépés és a segítség, azóta már lassítottunk. Eszméletlen, hogy mennyi dolog össze tud gyűlni egy helyen, hogy aztán egyenként el lehessen csomagolni. Gyakorlatunk van benne bőven, főleg nekem, így meg sem kottyan a dolog, csak az időzítéssel van bajom, kicsit sűrűre sikeredett.

Holnap talán már nem is alszunk itt, bár már matracunk nem lesz, szóval választásunk sincsen, ma itt az utolsó.

Illuminations

Eközben fénybe borul a város (már fel is kapcsolták, ha kinézek az ablakon, látom a tornyot), és innentől kezdve 66 éjszakán át ezt teszi. Vasárnap már odajutnánk, hogy megnézzük, de kell nekem önkénteskedni, persze, hogy éjszakát vállaltam..

Szeretnék majd fotókat, nagyon kíváncsi vagyok, milyen is ez. Még pár napig biztos tömeg lesz, ma is állítólag 50 ezren voltak kint. Varázslatos dolgok ezek a fények, egész évben készülnek, égők ezreit rakják fel - már jó ideje csinálják, szóval ezért a kíváncsiság.

Balra el azaz Holidaaaay

Na nem pontosan, mert délre.. Irány a Balaton, végre, napsütés, beach, víz (és citromos Gösser). Aztán már szeptember lesz, amikor újra itteni levegőt szívunk.

Természetesen bejárjuk majd fél Magyarországot, felmérjük mennyit fejlődött itt-ott a vasút, jó kis körtúra lesz.

Nem véletlen

Az milyen, hogy egy film jár már napok óta a fejemben, és ma egyszer csak bekapcsolom a tévét (kb. a héten először) és 20 perce kezdődött el...

The bridges of Madison county.

Ja, el is felejtettem kipostolni, íme a 29., a Fekete Hattyú.

Miss Potter

Előbb tessék elindítani a zenét:

Itt lakunk a Lake Districttől nem messze. Pontosabban 60 mérföldre van a vidék szíve, ez igazán nem nagy távolság. A múltkor majdnem eljutottunk, de mégsem sikerült. Talán majd szeptemberben (bár már most sok a bejegyzés a naptáramban). 

A film varázslatos. Nagyszerű zenével, jó színészekkel mutatja be Beatrix Potter életét, bár, én kicsit még hiányoltam a Hill Top-ról több képet, de azért így sem volt rossz. Ha jól láttam, három helyen forgatták: Londonban, a Lake Districtben és Isle of Man-en. Nem tudom mondjuk mit kerestek a szigeten - mármint a kicsin, az is itt van hozzánk közel, és állítólag gyönyörű. 

Ilyenkor nagyon el tudnám magunkat képzelni úgy, hogy ott lakunk. Egy hegy lábánál, vagy bárhol, körbevéve a zölddel, tavakkal, csodás lehet. 

Az egész történet lebilincselő szerintem, legközelebbi kirándulásunk biztosan oda vezet majd. Csak nehogy beleszeressünk a vidékbe, még a végén közelebb kell költözni..

A kőkerítések a gyengéim egyébként is, sok zölddel és birkával körítve. Aki még nem látta, nézze.

BBQ

A csillagok valahogy jó szögben állhattak, mert sikerült kifogni a kevésbé szeles, viszonylag napos időjárást, így a bbq nem veszett kárba. Megettünk sokféle állatot, mindent, kivéve azokat, amik repülnek, azokat meghagytuk. Ja, és a legfontosabb, mindezt citromos GÖSSERREL öblítettük le... el sem hiszem tényleg (na jó, Guinness is volt, de azt én sajnos nem szeretem). Olyan régen nem ittunk, sajnos az angolok a saját sörüket kedvelik inkább, nem kultiválják a németet. 

Igazán szép, ugye? Egyébként megszaporodtunk, most többen vagyunk, megyünk mindenfelé, nincs idő írni. De ez nagyszerű. Az időjárás meg maradjon csak kedves. Alig egy hét múlva pedig repülünk a melegebb éghajlatra.

Huszonhét

Néha jó leírni a számokat, főleg magyarul. Mindegy is, gyorsan követte az előzőt, mert aktuális. Riots. 

Zavargások

Ide szerencsére nem értek el, kellemesen rossz idő van, szakad az eső, a szél annyira gyorsan fúj, mint ahogy a kocsik mennek az úton...

De bent meleg van, a szárítógép szépen duruzsol, és még tea is van. Csendélet.
Ja, és emellett a 26., íme.

Repülők

Air show volt ma, amivel kapcsolatban bevallom, másra számítottunk. Óriási tömeg gyűlt össze a parton (majd teszek fel képet, ennyi embert én még nem láttam itt), mindenki várta a nagy eseményt. Aztán másfél óráig ültünk ott, és hogy is mondjam, elszállt egy-két gép, de az nem volt egy nagy durranás. Mikor pedig már jöttünk el, akkor megjelent pár érdekesebb darab, de összességében valami sokkal nagyobb volumenű dologra lehetett számítani ez előzetes beharangozás alapján.

Remélem nem lesz ilyen csalódás az Illuminations - akkor kapcsolják fel, amikor mi visszaérünk Mo-ról, nagyon kíváncsi leszek. Már régóta lehet látni, hogy mindenhová aggatják fel a dolgokat, de nem tudni, hogy mi sül ki belőle. Szeptember - októberben tehát hatalmas villanyszámlát fizet a város, de nyilván megtérül nekik, annyi a turista. A repülőnapban az legalább jó volt, hogy tengernél elücsörögtünk, és tiszta volt a levegő, sütött a nap, hasonlók (voltak sirályok is, de most inkább a jó dolgokra koncentrálok). Képek később, messze van a kábel..

Punkoktól a trágyáig

A városban punk fesztivál van, amit a vasárnapi repülőnap követ (gondolom ömlenek a turisták, ezért nem is tesszük ki a lábunkat a promenadera, csak éjszaka). Lehet meg is szökünk pár napra, mert elegünk lett a tehéntrágyában való túrázásból (nem is említeném a támadó lovakat, és a birkákat, kutyákat, stb.) valami hegyre, zavartalan tájra vágyunk, állatok nélkül lehetőleg (na jó, a madarak maradhatnak).

25.

Következzen a 25., szokás szerint ITT található.

Gü

Megkóstoltuk. Szavakkal nehéz leírni. A tökéletes desszert, és még csak egyet kóstoltunk meg... Amikor először láttam a reklámot, nem tudtam mit kezdeni vele, mégis, mi az, hogy Gü? Hááát, tényleg nem semmi. Kis üveg pohárkákban lehet kapni, általában kettőt egy dobozban, igen, nem olcsó, ugyanakkor egy cukrászsüteményhez képest nem is drága.

Megint csak azt vettük észre, hogy hétfő van, hogy is van ez? Telnek a napok, viszont sokszor már a reggel is messzinek tűnik a sok történés miatt. Augusztus is lett közben, a Hold is fordult egyet, lehet hajat festeni. Remélem azért a Balaton majd melegszik, sajnálnánk ha nem tudnánk fürdeni, lévén nem lesz több lehetőségünk az évben.

Képes, paradicsomos

Igen csak lusta módon nem fotózgattam a növénykéket, mert egyrészt nem voltak túl fotogének - a paradicsomok szárították le a felesleges leveleket, a koriandert kinyírta a menta, és így tovább. Na de majd ha nem kell egy cserépben nyomorogniuk...

Szóval megettük az első (bio) paradicsomainkat - kettő darab volt - és az íze, húúúúú, teljesen más, mint a bolti. Házi, kerti paradicsom íze van, nagyon finom, illatos, varázslat ez tényleg. Otthon a kertben, vagy nagypapánál voltak mindig ilyen finomak, nem gondoltam, hogy mi is elő tudjuk állítani.

A fotók nem lettek jók sajnos, a Nap éppen nem hajlandó sütni, de meleg van.

A virágok is virágzanak, de ők is nyomorognak... ezen majd változtatunk, szép lesz...

Levendulát szeretnék majd, de nagyon, talán láttam is a virágosnál egész szépeket, lehet, hogy még mielőtt - ide majd behelyettesítek idővel egy szót - beszerzek egyet.

Ja, van még aranyos kép, ők a két oldalról szomszéd cica, a sárga a jobboldali, a fekete (háttal) a baloldali szomszédé. Az én kedvencem a fekete, olyan cuki, sokszor kávézás közben nézegetem az ablakból. Persze, majd miután -  - lehet, hogy nekem is lesz...

Itt is jártunk:

De be kell valljam, hiányoznak a magyar túrajelzések, itt olyan könnyű eltévedni (vagy betévedni egy farmra, vagy lovak, tehenek, birkák közé) hogy az nem is igaz.
Az Ikea is házhozszállít lassan, kíváncsi vagyok nagyon, így még nem vásároltunk azelőtt.

Nyár

Fantasztikus nyár illata van a levegőnek, már napok óta. Főleg ilyen későn tetszik ez nekem, az otthon-érzést hozza elő. Igazából, tökéletesen otthon érezzük itt magunkat, kétség sem fér hozzá, hogy megtaláltuk a helyünket.

24

Nem óra, hanem a sorban következő, ITT. De akár az időt is jelenthetné. Múlik, olyan sebességgel, hogy az elképesztő. De eközben egy nap alatt heteket élünk le, lehetséges ez?

Annyi minden

Történik, hogy egyszerűen nincs is időm gép elé keveredni, és írni. Meg el sem akarok kiabálni semmit, de igencsak izgalmas lesz az augusztus-szeptember, már alig várom..

Egészen hihetetlen a dolgok állása, tényleg. De majd mindent idejében, most még csak fantázia.

22-23.

Filmajánló itt, az egyik kedvenc, és egy cikk itt, termékeny hét ez, bár valahogy az időt most csak üldözöm, és nem érem utol. Ezt kicsit érdekesen fogalmaztam, sebaj. Megint esik az eső, a változatosság kedvéért, bár nem kell öntözni a növényeket, az esővíz úgyis jobb.

A fűtést azért nem kellett még bekapcsolni, határeset, de nem nagyon venné be a gyomrom a júliusi fűtést.

Be kellene fűteni

Akik Magyarországról olvasnak, azoknak üzenem, hogy itt most mi éppen azon gondolkozunk, befűtsünk-e éjszakára..Jó, éppen 18-19 fok van itthon, de, el tudnék képzelni még vagy 2 fokkal melegebbet is. Furcsa, mert mégiscsak július közepe van, múlt héten megsültünk (20-25fok!!) most meg pár napos esőt követően eléggé lehűlt az idő (kabát is kell reggel, este, biciklin).

Ennek örömére vettem is egy bikinit - sűrű Balatonra-gondolás közepette. Szeretnék már növénykéket fényképezni, mert iszonytatóan megnőttek (mondjuk a paradicsomok már nem annyira fotogének, mert éppen azzal vannak elfoglalva, hogy leszárítsák az alsó leveleket, és közben növesszék a pici paradicsomkákat) - még ki is kellet őket kötözni, mindenhogyan, mert a 30 mérföldes szelet már nem bírták, és meghajoltak az szél ereje előtt...

Ez a szél egyébként igencsak erős volt, én a tenger közelében lépni sem bírtam, amikor szembe fújt. 

Végignéztük megint az Angyalbőrbent (ezt csak magamnak jegyzem meg, nem ez az első alkalom), nagyon bírom azt a sorozatot (az inTreatmenten kívül) kár, hogy csak 13 rész készült belőle.

Ja, meg a Transformersre is rákattantam - én, mivel a férjem már amúgy is szerette, most jön a 3. rész, kíváncsi leszek. A HP 7/2 is soron van, de azt speciális helyszínre tartogatjuk.

Jóidő

Gondoltam, megírom milyen szuper idő van, erre arra ébredtünk, hogy szakad az eső...na igen. Kellett ez már persze, nem is bánom, mert a paradicsomok már majdnem akkorák mint én!!, szóval öntözze csak az eső is rendesen, én nem győzöm.

Az kár persze, hogy pont hétvégére tudott rossz idő kerekedni, és szinte egész héten hétágra sütött a nap. Így egészen nyár érzésünk van, semmi panasz az angol időjárásra, tényleg. Szerintem egészen el vagyunk kényeztetve. Már-már az is eszembe jut, hogy a békába kellene klíma, mert néha tényleg tojást lehetett főzni a műszerfalon.

Hozzám képest a mosómedve..

Csak azért a mosómedve, mert valahogy most sokat sikerült mosni. Ha kisüt a nap, és időm is van, akkor mehet is a mosás.. fontos tényező az időjárás persze.

Lemaradt pár újdonság, na meg az éppen aktuális cikk - 21. remélem jól számolok. 

Szóval megkóstoltunk a legendás? penguin szeletet (a történethez hozzátartozik, hogy a kollégáim totálisan el voltak hűlve, amikor a közös hűtőből kivettem egy szeletet, és nézegettem, hogy hát, ez meg micsoda.. jót röhögtek, hogy még sosem ettem ilyesmit, mert hogy ugye ez alap..). Tehát természetesen vettünk mi is, és be is tettük a hűtőbe (ezt láttam) kicsit édes hűtés nélkül, a legjobb benne, hogy minden szeleten van egy "vicc", főleg szójátékok inkább. Jópofa. Vicces csoki.

Aztán egy újabb cidert is kipróbáltunk, Stella Artois, nem sör, cider. És nagyon finom. Ja, meg egy Kopparberg is bekerült a kosárba, csak az régebben, málnás volt! (nem vagyunk alkoholisták, ez a havi mennyiség...)

Ezeken kívül már csak annyi, hogy most már egyre több vonattal osztozunk a lakáson, tervbe is vettük, hogy virtuális ikea-vásárlást teszünk, mert a benzinköltség=szállítási költség, akkor meg minek menjünk (már kérdés, hogy a béka nem tudna elhozni olyan dolgokat, mint ágykeret, stb.).

Na persze ez nem pótolja az élményt, de már nem 30 percre lakunk a legközelebbi sárga-kék áruháztól sajnos/vagy szerencsére?

Az időjárásjelentés majdnem kimaradt: múlt héten ilyenkor a tengerben lubickoltunk, és süttettük a hasunkat. Most a napsütés megvan, de vagy 7-8 fokkal hidegebb a levegő. Így csak kellemes, nem hiányoljuk a klímát a békából. Lesznek ám fotók is, ma elmerészkedünk egy olyan titokzatos helyre, hogy kénytelenek leszünk fotózni..

inTreatment

Lassan, de biztosan elkap az inTreatment függőség, olyannyira, hogy már egy blogcímet is lefoglaltam. A változatosság gyönyörködtet, így nem blogspot, hanem más, ki lesz ide linkelve, csak majd még megszerkesztem szépen. Most pedig khm, nézem tovább a sorozatot (nem, eddig nem azt csináltam, dolgoztam főként, így jár a pihenés).

Csak röviden

Csak kell az a Twitter előbb-utóbb, pedig nem akaródzott. Szóval tegnap sikerült kisütni a saját zsírunkat, megpörkölni enyhén a fehér (szinte már brit) bőrünket, ésssss még a tengerbe is belemásztunk! Igen. Nem hittem volna, hogy ez a nap is eljön, de eljött. Az Ír-tengerben fürödtünk, ami egészen tűrhető volt, nem volt hideg túlságosan, vagy ilyesmi. Azért csak módjával volt a pancsolás persze, de ezzel nem voltunk egyedül, aki csak tehette, a víz felé tartott, vagy már benne volt. Szóval tipikusan, amint kisütött a nap, ezerre kifelé a beachre, napozás, fürdés, haza. Tényleg, mintha nyaralnánk, mert 10 percre (gyalog) lakunk a tergertől...

Az időjárás most már persze gyorsan korrigált, esik az eső, és hűl a levegő. Jobb is ez, ugyanakkor érdekes élmény volt itt a meleg. Nyári!!!! ruha is volt rajtam, szerintem holnap meg már a kabát is kell újra. Nem lehet unatkozni..

A meleg

Csak halkan jegyezném meg, hogy amit Mo-n hiányolnak, az eltévesztette a házszámot, és itt tartózkodik. A melegről/napsütésről beszélek, ami ittragadt, és igencsak élvezhető. Mindenki mászkál, növények nőnek, ruhák száradnak, eprek érnek, tiszta haszon, ha süt a nap.

Ami ennek következtében furcsa, az a páratartalom "drámai" leesése - mert 50-60% között van csak napközben, ami valljuk be, igen kevéske. A megszokott a 80-90%, és úgy is érezzük jól magunkat, most meg az tisztára ki vagyunk száradva, köszönhetően a "száraz" levegőnek...

De ez nem panaszkodás, mert örvendezünk a napsütésnek, a melegnek, és a hétvégének.

21

Itt található a huszonegyedik. Telik az idő azért, de most annyira szuper idő van itt - az angol kollégák szerint "boiling hot" hogy nincs kedvem gép elé ülni...

Fél 11 és még mindig világosnak mondható, persze a tudat nem annyira jó, hogy most már csak rövidebbek lesznek a napok.

Éppen megettünk ma szerintem több, mint fél kiló epret, iszonyú sok érett meg, azt hiszem, mire Wimbledonnak vége lesz, az eper is leérik.

Ugyanakkor tetszik az itteni nyár, mert nem sül le rólunk a bőr, de nem is fagyunk meg. Eső már pár napja nem esett, lehet locsolni bőven, de sebaj.
És mindezek örömére még repülőjegyekből is sikerült bevásárolni, igencsak szépen, már tűkön ülünk, jó lenne menni, bár a "sima" hétköznapokat én nagyon szeretem, nem egyformák, és mindig van bennük valami, aminek nagyon lehet örülni.

Kung Fu Panda 2.

Nem is tudom, hogy kell ezt jól leírni, mindegy is. Tegnap sikerült megnézni - azért számít ez nagy dolognak, mert mostanában kevés filmre jut időnk - és szerintem sokkal jobb volt, mint az első rész. Az elsőért én nem igazán rajongtam, volt benne egy-két poén, de annyi. Ez talán már összetettebb volt, több történet, fantázia volt benne, szerintem szerethetőbb volt az egész. 

Meleg volt ma is, kisül a zsírunk legalább, de estére már beborult, csak ne essen, mert szegény paradicsomoknak elege van a vízből...

Lassan érik a Fekete Hattyú is, még egy kis bátorság - lehet edzek rá pl.  HP 7/1-el, ideje megnézni, mert jön a 7/2 hamarosan - kell, de a kíváncsiság győz lassna (meg az, hogy többen mondták, hogy jó, és nem félelmetes).

Ja, és mindeközben szépen eltelik a június, észrevétlenül, csendesen, de úgy, hogy minden napját élveztem. Csak nyár van, akárhogy is nézzük.

El vagyunk téve befőttnek

Beköszöntött a fülledt meleg... Ma már a 25 fokot verdeste a hőmérő higanyszála (ezt olyan jó leírni, egyébként meg rég nincs már olyan hőmérőnk, aminek higanyszála lenne).

Igen, tudom, hogy sokakat ez a hőfok nem hat meg nyáron, sőt, de tényleg, iszonyú meleg volt ma, pólóban! voltunk egész nap - ami igen meglepően, nagy szó. Ja, el is felejtettem, hogy még zoknit sem húztunk! Na ez már valami. Szerencsére kezd hűlni az idő, mert nagyon úgy tűnik, hogy megszoktuk a 16 - max. 20 fokban üzemelést, és ez már sok (mi lesz velünk a Balatonon?)

Ennek örömére meg is ettük a kétnapi epertermést - jelentős mennyiség gyűlt össze - ami viszonylag csigamentes volt, csak kisebb alagutak voltak, amiket ki kellett vágni.  

Még takarítani is sikerült, szuper érzés. De azért nem vittem túlzásba. Most jöhetnek a filmek.

Ha Balaton nincs is...

van vízipark, ami fedett, ez egy elég előnyös dolog. Itt voltunk tegnap, hétköznap, iskolaidőben pancsolni jó... Csak kevés bébi, kisgyerek van, akikkel hamar hazamennek, és még csak nem is csúszdáznak. Na az más tészta, hogy egy ilyen helyre miért is hoznak újszülötteket?! Mert szerintem ez a sok vegyszer, ami a vízben van minden, csak nem nekik való. De ez szubjektív persze.

Építenek még két csúszdát, azokra nagyon kíváncsi vagyok, viszont ezzel biztosan nem vagyok egyedül, így lehet marad a téli kipróbálás. 

Az epreket szüreteljük szorgalmasan, a csigákat meg átkozzuk/dobáljuk/lesózzuk, mert igen galád népség, legyen pucér, vagy házas. Ja, és hivatalosan is nyár van. Ebből nem mintha éreznénk valamit, de ma épp nem fúj annyira a szél, és még 1 órát a nap is sütött, mégis, mire panaszkodjak?

20

Íme a huszadik.

Stanley Park

Végre jobban szemügyre vettük a helyi parkot - amit úgy kell elképzelni, hogy hatalmas, és elég szép múltja van. Jobbra fent vannak a fotók - csak egy részük, majd még ide teszek párat. 

Találtunk egy érdekes építményt - már éppen a parkon kívül, de közel volt - Pillbox a neve. Utána lehet olvasni, hogy mi is ez - ITT. A WWII-ben használták őket főként - nekem tetszik az elnevezés, meg hogy állítólag - ez volt odaírva -  a 28000db-ból ma már csak 6000 maradt meg, fel lehet őket kutatni.

Íme:

Ja, és élőzene volt végig, amikor ott voltunk, vagyis koncert, jó volt hallgatni, nagyszerű hangulatot adott az egész helynek. Volt mókus, virágok, szép tó, nyugodt emberek (sok galamb.).

Már az eperszüret is megvolt, 4 db!!!!! az első termés, talán holnapra is lesz ennyi :)) Nyitjuk is a cidert hozzá...

Pirosak, zöldek

Érnek, nőnek, lassan a képbe sem férnek bele... Mit is mondjak, furcsa büszkeség ez, mert ugye mi csak önzöttük/beszélgetünk hozzájuk/szeretgetjük őket, és ők végzik a munka jó részét - a növekedést, érést, stb. - de mégiscsak ott van, hogy nélkülünk nem lennének ilyen szépek, meg hát nem is lennének.

Sok eper lesz, most fognak beindulni, a paradicsomokból is van már kettő, nem gondoltam, hogy ilyen szépen tudnak fejlődni. Hétről-hétre nagyobbak, jó a fotókat visszanézni. És nemsokára következik az első eprek elfogyasztása némi cider kíséretében...

Alton Towers

I survived!!! Ilyen trófeát is lehet kapni...szóval vissza kell még menni. Amit mindenképpen érdemes, a teljesség igénye nélkül: Nemesis, Oblivion, Rita, Air (ebbe kicsit beragadtunk pár percre) ééééssss igen, a Th13teen... Nem az első volt, és nem is az utolsó a sorban, pont nem kellett rá sokat várni, szóval a helyzet ideális volt. A többség egydarabban távozott, szóval nem volt félnivalóm. Persze, a poént nem lövöm le senkinek, meglepetés, mi történik a ride-on. 

A Ritára kellett majd egy órát várni, ja és megjegyzem maga a ride 30 sec. Igen, ehhez elég nagyfokú őrültség kell. De a park nagyon rendes, közben etetnek, itatnak... na még szép. Van a közepén egy gyönyörű kastély, vagy vár:

Gyönyörű helyen van, le sem tagadhatnák, hogy angol. Van egy nagy kert is, tóval - jobb felső sarok. A ride-okat én nem szoktam fotózni, teljesen felesleges, az élményt nem fogja visszaadni. El kell menni ezért. Nem voltak annyira sokan,  de azért így is sok volt helyenként a várakozás. 

Az tetszik még nagyon, hogy annyira el vannak rejtve a ride-ok, hogy csak már nagyon közelről lehet őket látni - fák eltakarják. Persze onnan lehet tudni, hogy jó irányba megyünk, hogy a sikításokat követjük. Ja, az Oblivion-on, és a Ritán nem lehet sikítani... a gyorsulás miatt nem jönnek ki a hangok... a Rita nem néztem utána, de érzésre kb. 2x gyorsabb, mint egy repülő felszálláskor. Izgalmas, és durva. De legalább biztonságos, tényleg volt, ahol még a lábunkat is berögzítették, félni nem kellett, hogy kiesünk. 

Visszamegyünk még.

A növénykék

Újra fotózni kellene őket, mert annyira nőnek. A virágmagok először nem is gondoltam, hogy kikelnek, most meg, már azon kell agyalnom, hogy hogyan tudom őket fájdalommentesen szétültetni.

És a legjobb...dobpergés....van egy paradicsomunk!!!!!!! Azaz, még kicsi, zöld, de a miénk. Meg a társai is nőnek szépen, most éppen természetesen öntözés alatt állnak, mert jó sok eső lesett már errefelé. Egészen jónak találom az eső/napsütés arányt, csak most már kicsit napból kellene több, hogy mondjuk az eprek pirosodjanak végre.. Egyszerűen, amióta már látom, hogy nőnek, nagyok, nincs kedvem megvenni, mert úgy érzem, azt nem ér.. szóval várakozás, aztán az első szemet majd bekeretezzük (dehogyis).

A holnapi nap sikítással fog telni, majd azért igyekszem egy-két dolgot meg is örökíteni..

18teen, SPRNANNY

Na ezekről a számokról, nem tudom mikor fogok leszokni.. Szóval itt van a 18teenth, a Szuperdada, vagy ahogy a rendszámon van, SPRNANNY.

7teen

7teen, tehetségkutatókról. Holnap pedig jön egy ajánló, azt majd akkor.

A 7teen egyébként a Th13teenből ered, ami nagyon megtetszett, íme az eredeti: Thirteen. Történt ugyanis, hogy hétfőn az Alton Towersbe visz utunk, és ott most az egyik szenzációt így hívják. 13. Hááát, tessék csak megnézni a beharangozót, nem tudom... psycoasternek is hívják... Szeretem az ilyesmiket, viszont inkább a gyenge idegzetűek közé tartozok, én vagyok az első, aki halálra rémül bármitől - főleg ha az váratlan.

Ugyanakkor eszméletlen kíváncsi vagyok, hogy mégis, mi is ez. Vannak még hasonlók, a Nemesis és társai, úgy gondolom, hogy ez a hely kicsit komolyabb a BPB-nél...

Szóval érdekes lesz. Végre sikerült ma már egészen jó perzsa ételt főznöm, nem lehet abbahagyni, szerencsére nem kétszemélyes adag. A házi korianderből került bele, sajnáltam szegényt megkurtítani, de hát ez van, majd növeszt új hajtásokat.

Az oregano szegény meg annyi esőt kapott, hogy reggel öntöttem ki a cserepéből a vizet (igen, nem lyukas, többet ilyet nem).

Tegnapról az illatok

Tegnap írtam volna , de az internet megakadályozta, szerintem ilyennek nem szabadna megtörténnie - 48 órán keresztül semmi, és nem is a függőség itt a kérdés, mert elvagyok én net nélkül, ha éppen semmi dolgom rajta. De ha dolgoznom kell (és írhatnékom van), és nem tudok, az frusztráló nagyon.

Tehát...tegnap először éreztem végre a nyár illatát. Itt. És ez valahogy az egész otthonérzés megerősítette.. Olyan ismerős, és mégis új volt. Az szokatlan, hogy nyitott ablaknál alszunk, és az is, hogy pólóban, mezítláb megyek ki az utcára (cipő van rajtam persze). Kedves dolog ez az időjárástól. Az is jó, hogy fél11-ig nagyon világos van, és ez még fokozódik pár hétig, kíváncsi leszek a tetőpontra - amihez egyébként közel lesz a telihold is. A Hold kapcsán festettem egyet a hajamon, egészen vöröses lett, tetszik. Aztán majd átmegy terracottába (sikerült többféle színt megvenni egyszerre, így dőzsöltem). 

A növénykéinknek is jót tett szerintem a nap, az eprek elkezdtek érni. Még persze messze vannak a pirostól, de napról-napra látszik az érési folyamat.

Szaporodtak megint a kertiek, egy valamilyen virágot kaptam, majd ha már nagyobb lesz, akkor lefotózom, és valahogy beazonosítjuk. Az oregano is úgy tűnik, túlélte az ültetési sokkot, most élvezi a napsugarakat. Akik a kertet rendezték, nem gondoltak a rendeltetésszerű használatra, mert kerticsapunk az nincs. Így elég vicces, amikor este (vagy reggel) egy teli felmosóvödörrel járunk-kelünk, hogy mindenki igyon odalent.. 

Olyan jó, a menta és a koriander szinte bokor, el is kezdem majd kaszabolni őket. Ehhez a hadművelethez ma érkezett meg a 20 kiló rizsünk, egy darabig lesz mit párosítani. Ja, és azt hiszem, hogy palackozott garlic bread, ill. basmati rizs illattal fogok kereskedni...

Fél tizenegy van

éééés még mindig világos!!!! (na ilyenkor lehet jó a Twitter..)

új növényke

Új tag költözött a kerti csapathoz, méghozzá egy oregano. (fotók róluk jobbra fent)

Rég vágytam már rá, mert az egyik kedvenc fűszerem (most már a koriander is ott lohol a nyakában), és egy charityben akadtam rá. Hát, érdekes dolgok kerülnek elő egy-egy charityből, tényleg.

Szép napok most ezek, végre sikerült egy olyan önkéntes munkát találnom (és fel is vettek), ami nagyon jó lesz, sokat tudok majd tanulni általa/belőle, tapasztalatot, barátokat szerezni, ilyesmi. 

Jaaa, egy újabb újdonságot sikerült kóstolni: zöldségchipset. Az almachipsnek én nagy rajongója vagyok - de csak annak, ami Mátészalkán készül, az finomabb, savanyúbb - ,és a zöldségchips is fincsi. Határozottan zöldségíze van!!! A kedvenc az édesburgonya, a répa valahogy nem. A legfurcsább az egészben, hogy a férjem kattant igazán rá, aranyosan elropogtatja.

És még mindig mennyi mindent nem kóstoltunk (marmite pl.)!!!Most a BBC szerint jön a köd, hát, azzal a lendülettel mehet is tovább, köszönjük, jobban tetszik a napsütés!

Jajj, majdelfelejtettem - az eprek is nagyon szépek ám, majd leszakadnak, annyi van rajta, de még igen zöldek, nem is tudom, itt júliusban szokott érni?

Filmajánló, 16.

Itt, nekem tetszett.

Életveszélyes érdekességek

Itt: Egyik rész, másik rész, tényleg érdemes rászánni pár percet, vagy 10et legalább, nekem nagyon tetszenek az ilyesmik!

A Bank Holiday

Ez itt a varázsszó. Többnyire az angoloknak, bár mi is kellemesnek találjuk, ha ilyenkor barátok látogatnak meg minket :)

Volt itt mindenféle időjárás (persze a napsütés kicsit megkésett, és addig szétfújt minket a szél), mindenféle esemény (tüntettek, de nem volt nagy baj belőle), városnézés, villamosozás!!! Olyan részre merészkedtünk, amit még mostanában nyitottak meg (pénteken) gondolom a bankholiday miatt siettek vele, és nagyon más tájakat láttunk. 

A titokzatos észak már nem annyira titokzatos, arra is élnek emberek, házak is vannak, nagyon szép, nyugodt hely. Kevés a turista (kivéve azt a négyet, aki ott ácsorgott kitudja meddig a megállóban) úgy mint itt délen, viszont magasabban van a tengerszinthez képest, ami igencsak érdekes. Megyünk majd még arra (csak a közlekedés miatt júliusig autóval nem igazán érdemes), egyszer majd képek is lesznek biztos.

Az ebédet is túlélte mindenki szerencsére, perzsa recept alapján készült, kicsit indiaira hasonlító ételt ettünk (ami egy fél éjszakán keresztül készült), és kaptunk mellé mindenféle érdekes chipset és édességet (egzotikum délről:). Jó napok az ilyenek, legyen csak több bankholiday!
Ja, és ünnepélyesen jelentem, hogy az egy hete tartó szél ma reggelre elállt (tegnap szépen megkértem, hát hallgatott a szép szóra). Lehet biciklizni!!