Stanley Park

Végre jobban szemügyre vettük a helyi parkot - amit úgy kell elképzelni, hogy hatalmas, és elég szép múltja van. Jobbra fent vannak a fotók - csak egy részük, majd még ide teszek párat. 

Találtunk egy érdekes építményt - már éppen a parkon kívül, de közel volt - Pillbox a neve. Utána lehet olvasni, hogy mi is ez - ITT. A WWII-ben használták őket főként - nekem tetszik az elnevezés, meg hogy állítólag - ez volt odaírva -  a 28000db-ból ma már csak 6000 maradt meg, fel lehet őket kutatni.

Íme:

Ja, és élőzene volt végig, amikor ott voltunk, vagyis koncert, jó volt hallgatni, nagyszerű hangulatot adott az egész helynek. Volt mókus, virágok, szép tó, nyugodt emberek (sok galamb.).

Már az eperszüret is megvolt, 4 db!!!!! az első termés, talán holnapra is lesz ennyi :)) Nyitjuk is a cidert hozzá...

Traktorok

Á, már nem is írom, hogy megint a parton, és megint napsütésben... úgysem hiszi el senki, hogy mindez Angliában létezik...

Azért traktorok, mert teszek fel majd olyan képeket, amik elég szokatlanok - számunkra legalábbis. Traktorok, a tengerparton. Ráadásul piros traktorok, egészen hasonlítanak a jó öreg Zetorokra. Persze, hasznos funkciójuk van, mert a kis hajókat húzzák fel az aszfaltra.

Nem hozunk magunkkal általában semmit, néha egy-egy csigát, szép követ, vagy kagylót. Csillagot még nem találtunk, én arra vágynék, nagyon. 

Csodás hely, tényleg. Van annak egy varázsa, hogy ameddig ellátunk, csak széles homokos part van, és ott fodrozódnak mindenhol a hullámok. Zaj sincs, csak néha egy-egy kutya ugat, vagy a sirályok sipítoznak. A tenger halkan morajlik, és most csak lágyan fújt a szél. Elveszítjük teljesen a tér-, és időérzékünket. Nagyon furcsa. Nem tudjuk, mennyit sétálunk, hogy hová tartunk, nincsenek kijelölt utak, megvan a szabadság. És ez tényleg, nagyon jó.

Hirtelennyár

Újabb hétfő, új hét, új remények...(mai mottóm) Ettől függetlenül annyira jó, hogy végre eltűntek a csúnya fellegek, és hétágra süt a nap! 

Tegnap egy hatalmasat sétáltunk, aminek eredményeképp szerintem sikerült napszúrást kapnom - de legalább nem megáztunk. Volt itt minden, lovak, homokszerű valami a Hősök terén, vásárfia, könyvek, és Dunabámulás - ezt én még nem nevezem katasztrófaturizmusnak, mert nem azt néztük, ahogy homokzsákokat pakolnak pl. Az szerintem otthonhagyta a józan eszét, aki nem dolgozni megy a gátra, hanem bámészkodni.

Itthon pedig mosogatásmentes vacsit csináltam, mivel vettünk pár akciós zsemlét, ami minden volt, csak puha nem. Így töltött zsemle lett belőlük, finom zöldségekkel, húsmentesen, ja, és a pláne az egészben, hogy alufóliában készültek természetesen - így sem a tepsit, sem a tányérokat nem kell mosogatni, sőt, összesen egy fakanalat, és egy serpenyőt kellett. Feltettem ezt a kedvencek közé.

(persze, csak néha utálok mosogatni, de akkor nagyon)

Ja, és nem tudok ide egy normális visszaszámlálót varázsolni - még majd próbálkozok, egyelőre csak leírom:

3 hónap 18 nap...