2010. szeptember 30., csütörtök

Irány Írország!

Az ecetes chips (egyik) hazája, tehát mi lesz az első dolog miután a belvárosba értünk: ecetes chips beszerzése, majd alvás. Kár, hogy itthon nem forgalmazzák, bár, lehet, hogy a Culinarisban fellelhető, csak ez eddig még nem jutott eszembe.
Épp ideje. Reméljük, hogy a biztonságiak nem lesznek gonoszak, és a csomagunk sem túl nehéz. És persze a gép is odaér rendesen...
Jóleszjólesz, csak ne kellene hazajönni (bár szervezem, hogy egyszer tényleg ne kelljen)...

2010. szeptember 29., szerda

Már a bőröndöt mérjük

A fapados utazással az a legrosszabb, hogy nagyon szigorú a súlyhatár. Ezért, gondolom mindenki így csinálja, mérjük szorgalmasan a bőröndöt. Sajnos az önmagában majdnem 4 kiló, így ügyesnek kell lenni. Akkora gondot azért nem jelent, mert amúgy sem vagyunk nagy pakolósok, pár ruhával is jól elvagyunk, sosem az számít. Nászútra pedig tökfölösleges sok ruhát vinni...

Első képek

Az első 7 db kép ITT váltogatja egymást, amolyan ízelítő, nászút előtt. Jó. Csak még kíváncsibbak vagyunk. 
A tegnapi nap igen rossz volt, mivel egy olyan hirdetésre jelentkeztem, ami végzettségemnek, tapasztalatomnak megfelelő volt - ami azért elég kevés van - behívtak egy időpontra, és mi derül ki, hogy egy flp-s tájékoztatóra csöppentem. Ez megalázó, és nem voltam ezzel egyedül. Ezek után, itt, hogyan? Átvertek. Nem kívánom senkinek.

2010. szeptember 28., kedd

Férj&Feleség

A bejegyzés érett már, de én még mindig nem fogtam fel teljesen a történteket. Nyugodtan mondhatom, hogy ilyen intenzív - testileg-lelkileg - 24 órában még sohasem volt részünk.  A nap első felét a fotósunkkal, Andrással (és persze egymással) töltöttük, akivel fantasztikus - és egyáltalán nem szokványos - helyszínekre mentünk, tényleg csodás órák voltak azok (ez feltehetőleg majd a fényképeken is látszani fog, amiket már alig várunk). 
Igazából nehéz dolgokat kiemelni, mert annyira egyben volt minden. Meg mernék kockáztatni egy tökéletes jelzőt is... De tényleg. Nem volt fennakadás sehol, az anyakönyvvezető nem csak szép, és kötelező dolgokat mondott, hanem különlegeseket is. Az egész nap bensőséges, néha őrült, vidám, boldog, felejthetetlen volt. A helyszínünket sejtettük, hogy szuper választás, de azt nem, hogy az összes vendég ennyire fogja dicsérni. Jó táncoltunk, jót ettünk, és jót aludtunk. Azóta pedig próbáljuk szokni a férj&feleség formációt. A nevemet is átállítottam már itt-ott, szintén hogy szokjam.
Ennél jobb nem is lehetett volna.

2010. szeptember 24., péntek

A vers

Nem is hittem, de igaz, kaptam verset (köszönöm!). Régi emlék, és nagyon szép, pont ilyet kerestem. Akitől kaptam, már többet tud a házasságról mint én...pedig szinte egyidősek vagyunk.

Sztyepan Scsipacsov: Tévedsz,ha azt hiszed...

Tévedsz,ha azt hiszed,a szerelem csak játék,
Vagy lobogó fáklya,mely az ujjadra ráég.
Együtt ülni kéz a kézben a kispadon este,
Sétálni a patak partján ,csillagokat lesve.
Kedveseddel szombaton este vígan táncba menni,
Tévedsz,ha azt hiszed,a szerelem csak ennyi.

Nagy dolog a szerelem és múlnak az évek,
Még nagyobb lesz,meleg kendő betakar téged.
Idő múlik,szépség hervad,jön az ősz,jön a tél is.
Aki szeret,melletted lesz,megbecsül majd mégis.

Az életet véges végig együtt kell leélni,
Úgy válik el,mit ér a nő és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani,kacagni és sírni,
A szerelem dal,melyet együtt kell megírni.


És már csak az utolsó simítások, este pedig sörözni fogunk...

Egy

Készen vagyok/vagyunk. Az olyan alapvető funkciók, mint az evés, vagy az alvás nehezen mennek, sebaj. Utolsó napom menyasszonyként, mit is mondjak, valahogy érdekes. De ezt az érzést biztosan nem felejtem el sohasem. 
Jól esne valami szép - de nem ömlengő - verset találni, csak úgy olvasásra. Az ilyen dolgok azonban nem működnek akarattal.

2010. szeptember 23., csütörtök

Kettő

Tényleg célegyenes, és már csak olyan apróságok vannak hátra, mint a vasalás, vagy cipőpucolás... Bár, ahogy a ferihegyi állapotokat elnézem, lehet, hogy a nászutunk miatt jobban kellene aggódnom. Ezt az egész készülődést akárhogy is próbálkozom, nem tudom máshoz hasonlítani. Új élmény.

2010. szeptember 22., szerda

Jó kérdés

A fáradtság letompította az izgulást, nem ismerem sajnos ennek a pszichofiziológiáját, mindenesetre érdekes. Akkor most aludjak, vagy ne?

Az első reményteljes mondat

Koponyeg.hu: Szombaton nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, és délelőtt még csak a Dunántúlon, majd délutántól egyre többfelé várható eső, zápor.
Mivel Leányfalu a Dunánál van, így nem tudom oda milyen előrejelzés vonatkozik, de minden reményemet latba vetem, hogy süssön kicsit a nap, de legalább ne essen (és remélem valami lelassítja a felhőket, és valami csoda folytán, egészen estig nem érnek ide)
Sikerült majdnem 5 órát aludni(ilyenkor persze nincs NFL), majd ma próbálkozok olyan álmosító dolgokkal mint a sör. Csak néha izgulok, de akkor eléggé.
3 nappal, és 3 éj...és már az ültetőkártyákat írom.

2010. szeptember 21., kedd

A mormota

A mormota én lennék. Ma. Persze, nem egy normális mormota vagyok, mert éjféltől 5-ig alszok, aztán pedig 7től 9ig. Pedig az utóbbira már nem vágytam. Főleg a rémálmokra. Még hogy nem izgulok...
Az összes lehető dolog előjött álmomban, amitől tudat alatt félek. Én sem hittem volna. Ijesztő volt, nagyon. Szerencse, hogy süt a nap. Igen, ettől is rettegek, mert álmomban szakadt az eső. és művirágot kaptam. Huhh, szeretném elfelejteni. 
Szóval 4 nappal, 4 éjszaka. Azért izgalmas...

2010. szeptember 20., hétfő

További filmek...

Sikerült az Eredetet másodszor is megnézni, most azonban hatalmas vásznon, igen, multiplexben, és nagyon ott volt. A hanghoz kell a Dolby, egyszerűen így még hatásosabb volt. Ha így láttam volna először... azt hiszem egy darabig nem tértem volna magamhoz.
És a vasárnapi volt a legnagyobb csalódás - a Bibilotheque Pascal. Nem néztem rendesen utána, lehet, hogy kiderült volna, hogy a film nagyrészében románul beszélnek - amit bocsásson meg nekem mindenki, de a szláv nyelvek után a legrondábbnak tartok. Így már magában olyan hangulata volt az egésznek, hogy legszívesebben kimentem volna a teremből. És amikor belevonódtam, akkor pedig sokkolóak voltak a képsorok - gyenge idegzetűekhez tartozom, ezért is nem nézek pl. horrort, vagy thillert, csak ha nagyon kíváncsi vagyok - és alig tudtam elaludni emiatt. Hát ennyit egy díjnyertes filmről. Okos ötletek voltak benne, és hű társadalomábrázolás - gondolom én, biztos a valóságban is van ilyen - csak ezek szerint én burokban élek. Na igen, és a zenéjére már csak oda sem figyeltem, azért ez nagy hiba - már a készítők részéről.

5 éjszaka, 5 nappal, ennyi van még hátra. Picit elkezdtünk izgulni, próbáltam már sokszor elképzelni, milyen is lesz... De azt hiszem, ez lehetetlen. Bújom az időjárásos oldalakat, és állandóan változik a kép - hol azt mondják, jön az eső szombaton, hol azt, hogy nem. Ki érti ezt? Mindegy, nappal ne essen, este jöhet.

2010. szeptember 18., szombat

L'arnacoeur

Szívrablók. Könnyed, francia, sajnos szirupos befejezéssel. De a fanyatló franciatudásomnak jót tett, a lassabb párbeszédeket értettem.
Éjszaka néztük, ezért is vagyok most kóka, de szokni kell a "fentlétet" mert az esküvőnkön mi fogunk a leghamarabb kidőlni...
Ja igen, egy hét múlva, már valahol a Duna fölött leszünk - értsd Visegrád - és az eső sem eshet. Eddig minden hétvégén esett, a jövő héten pihenjen. Amúgy nincs bajom az esővel, csak a hajam nem lesz vízálló (és a ruhám sem).
További filmek vannak még hátra, mivel annyira csábító az olcsóság, hogy kimozizzuk magunkat. Még egy Eredet is belefér talán, másodjára, hatalmas vásznon.

2010. szeptember 17., péntek

A másik valami


Tegnap este gondoltunk egyet, és elindultunk az Urániába. Ez a film volt az egyik, ami a hétvégén esedékes. Jó döntés volt. Képek, és képek, beszéd alig. Zene is alig. Mélységek, kérdések, semmi személyes. De minden benne van. Itt kezdődik számomra a művészet. És még valami, nem voltunk sokan a kis, földalatti teremben, és senki sem mozdult a film alatt, nem volt evés, nem volt beszéd, a végén sem állt fel senki, míg az utolsó betű le nem szaladt a vászonról. Csodás, és ritka pillanat volt, az ilyesmi tényleg ünnepli a filmet.






Egyvalami

Tegnap elmentem orvoshoz, úgy tűnt, lázas vagyok... kaptam is fincsi gyógyszereket, nagyszerű ez így, esküvő előtt. Mondtam is neki, hogy egy hét, és valami jót adjon. Így történt, hogy vettem egy Nők Lapját. Régóta tart a szerelem a lappal, valahogy már kislánykoromban érdekelt, hogy anyukám miért is olvassa, aztán később rászoktam. Amikor már nekem kellett megvenni, nem mindig jött össze, mostanában pedig egyszerűen nem volt igényem rá. De Shaeffer Erzsébet írásait bármikor szívesen olvasom, csak nem minden lapszámban vannak sajnos. Ebben éppen volt... hosszú, de nekem tetszett.

"Idézd fel azt az érzést, amit akkor érzel, ha valaki megdicsér, ha elismernek, elfogadnak, megtapsolnak. Aztán állítsd szembe azzal az érzéssel, ami akkor keletkezik benned, ha a napkeltét vagy naplementét figyeled, vagy csak a természetet úgy általában; ha olyan könyvet olvasol, vagy olyan filmet nézel, amit őszintén élvezel.
Ragadd meg ennek az érzésnek az ízét, és hasonlítsd össze az elsővel, azzal, ami akkor keletkezett benned, amikor elsimertek téged. Látni fotod, hogy az első érzés, ami rólad szól, végül is öndicsőítés. Földi érzés. A második viszont másfajta beteljesülés eredménye, lelki érzés.
Van másik ellentét is. Idézd fel azt az érzést, amit akkor érzel, ha sikeresen megoldasz valamit, ha feljutsz a -csúcsra-, ha megnyersz egy játékot, fogadást, vagy vitát. Állítsd szembe azzal az érzéssel, ami akkor ér, ha igazán örömmel végzed a munkád, ha teljesen elmerülsz abban, amit éppen csinálsz. Megint észre fogod venni a földi, azaz anyagi, és a lelki érzés közti különbséget.
Vagy más. Emlékezz vissza, milyen érzés volt az, amikor hatalmad volt, te voltál a főnök, felnéztek rád, az emberek tőled kaptak utasítást, vagy amikor egyszerűen csak népszerű voltál. És állítsd szembe ezt a földi érzést a meghittség érzésével - azokkal a percekkel, amikor mindenestül jól érezted magadat egy barátod, a családod, vagy egy jó társaság körében, ahol vidámság és nevetés volt.
Az összehasonlítások végén érezni fogod a különbséget érzések és érzések között. Ha rájössz erre, megérted azt is, hogyan próbálják az emberek megnyerni a világot, s hogyan veszítik el közben a lelküket." Anthony de Mello

2010. szeptember 16., csütörtök

Ha...

Annyira úgy érzem, hogy egy kereszteződésnél állok, és ahelyett, hogy elindulnék, arra várok, hogy rugdossanak, valamelyik irányba, és azt ne nekem kelljen eldöntenem. Szeretnék válaszokat (na jó, most csak egyet) mert lehetőségek, azok vannak. Csupán nem ebből az országból találnak rám...
Szóval innen kezdődik a Ha...
De most első leginkább az esküvő, bár, annak háza táján minden rendben. A gyűrűink is csillognak már (fel sem vesszük, ami nagyon fura, hiányzik), a "2 hetes tervet" teljesítettük, sőt, a következő listával is haladunk. Most számoltam, 9-et kell aludni, az már nagyon kevés. Hétvégén a repülőre is bejelentkezünk virtuálisan..A legkevésbé furcsább dolog a közeljövőben a tény, hogy feleség leszek. A névváltozás annál érdekesebb (az okmányirodától már most rosszul vagyok). Ilyen dolgok vannak.

2010. szeptember 15., szerda

Lélekzet

A mellkasomon ülő elefánt az éjszaka továbbállt, remélem nem másra ül rá. Viszont a lelkem fellélekzett, egyre jobb. Tegnap ugyanakkor a fojtogatós időszakban érdekes jeleket kaptam, a nyomaték kedvéért rögtön kettőt is...
Ha ezeket a helyükön értelmezem, és csak úgy végiggondolom, akkor valószínű, hogy pontosan a sorsommal ellentétes dolgokért küzdök. Ez ijesztő is egy kicsit.

2010. szeptember 14., kedd

Kissé betegen

Pénteken kezdődött, úgy éreztem, szinte percek alatt kitört rajtam a nátha. Nem tűnt semmi többnek, vasárnap már egész jól voltam, csak köhögtem... Hát most már ott tartok, hogy alig kapok levegőt, mert nem tudok eleget köhögni. Nem tudom mi van, de nem jó.

2010. szeptember 13., hétfő

Ősziesen

Bár valójában még nincs ilyen színe a leveleknek, foglalmam sincs miért, kicseréltem a sablont. A böngészőm is új ruhát kapott, a desktopon pedig folyamatosan változnak a képek. Minden változásban van.

Újra NFL

Végre megkezdődött az NFL szezon, és valami csodával határos módon, láttam az első meccset, nem live, de azért jó volt. A Saints egészen tűrhetően játszott, bár, nem várják Super Bowlba. Ehhez a jósolgatáshoz nem értek, én csak nézem. És nagyon jó. A Forma1-nél szórakoztatóbb, mivel azon olyan jókat tudok szundikálni.

Macskák!!!

Kedvenc Áruház & Kedvenc Állat (csak a videó felénél kb. elkezd nyekeregni egy csaj, azt ki kell zárni, egyébként jó). Persze, ez is a feketefejű birkák, és aranyos tehénkék hazájában készült.

2010. szeptember 12., vasárnap

A pizza

Valahogy úgy vagyok vele, hogy nagyon szimpatikus, amikor a pizzériák finom, ízletes fotóval ellátott szórólapokat küldözgetnek, akciós árakkal, akkor megkívánom a pizzát. Ritkán rendelünk - nem tudom mihez képest ritkán - mivel általában van itthon fagyasztva kézzel gyúrt tészta, vagy frissen nekilátok, mint most is(liszt és élesztő szintén mindig sok van, ilyen esetekre). Kifejezetten kellemes időtöltés, mivel hamar be lehet dagasztani (karizomerősítés) az élesztőnek nagyszerű illata van, a sülő pizzáról már nem is beszélve.
Ha pedig sok lesz a tészta, akkor még focaccia is készül, kárba nem vész semmi. Fotóm nincs sajnos, félig náthásan álltam ennek is neki. Már csak 13at kell aludni, bizony... és ma is sok mindennel haladtunk. Csupa boldogság a sok orrfújás között.

2010. szeptember 10., péntek

Helytörténeti érdekesség

Milyen volt a lakhelyed 150 éve? Lassan működik, türelem, de érdekes. A mi tömbünk helyén pl. puszta volt... vasút pedig még sehol.

Eső, eső

Nincs nekem az ilyen idővel semmi bajom, hogy ha amíg a postást várom, süthetek pogácsát (ezúttal rendesen megsózva azt)...
Tegnap viszont végre sikerült megrendelnünk a tortánkat, igen szép lesz, virágos, zöld, meg minden. Egyre kevesebb idő van már hátra (a pontosság kedvéért: 14 éjszaka), és lassan eljön a listáim ideje, kezdem kihúzogatni a dolgokat róla. Jó érzés. A fodrász azt mondta, hogy végül is, már nem sokáig vagyok lány. Hmm. Azért asszonynak sem érzem magamat. Ahhoz még kell pár év :) Menyasszonynak meg ugye nem lehet örökké lenni, ha igen, ott valami furcsa szerintem (felébredt már a pszichológus).
Ma pszicho-meeting, ami igenjó, amikor lesz eredménye, be fogom itt mutatni. Jó dolgok vannak most a levegőben, örülök is neki. Ideje volt, azt hiszem.

2010. szeptember 9., csütörtök

Kidobott

Az ágy. Végre, mondhatom, mélyen aludtam. Nem olyan sokat, de pihentebb vagyok, mint tegnap. Sok álom kergetőzött éjszaka, alig bírtam őket követni. (óvatosan jelezném, hogy az egyiket szeretném, ha valóra válna, legalább az első fele)
Most eső, bevásárolni pedig kell. Így esősidőben-bringázás lesz. A nyár elkényeztetett, nincs kedvem elsétálni, majd hazacipelni dolgokat. Inkább hazagurulok, és vizes leszek. Hajat mosni úgyis kell.
Ma torta is, nehéz lesz választani, nagyon nehéz. Íme: Sugar!, eddig a margarétás a befutó, de hogy mi lesz a vége, nemtudni. Az íz már megvan, fantasztikus lesz. Mikor egy "mezei (elnézést a kifejezésért)" cukrászdában említettem milyet szeretnénk, háát, érdekesen néztek rám. És bizony, nem is olcsóbbak. Most hogy van ez? 
Zongorazenét hallgatok így reggel, a kávéhoz, és siettetném az időt, hogy talán már alig egy hónap, és ideköltözik a zongorám. Nagyon hiányolom, és biztosan be is vannak rozsdásodva az ujjaim. Szükség lesz még egy "zongorahangolóbácsira", aki ügyes, és nem húz le nagyon. Utána pedig szép téli estéken zongorázhatok, ennek már most örülök. Kell addig még festeni és pakolni, és dobozolni, és rakodni, de megéri.
Ja, és igen: 15öt kell még aludni.

2010. szeptember 8., szerda

New Moon

Újhold van, a kezdés, újrakezdés "ünnepe". Ilyenkor érdemes belekezdeni dolgokba, mert nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek. Talán számomra is most jött el valaminek a kezdete, érdekes, ahogy a szálak összefonódnak, ok-okozat követi egymást. Véletlenek persze nincsenek. 
Alig aludtam - legalábbis úgy érzem. Égnek a szemeim, a gondolataim nem hagynak nyugodni. Pár órára szinte beájultam éjszaka, de nem volt pihentető. És még csak nem is az esküvőnk miatt vagyok nyugtalan. A nagy mozaik kezd összeállni egy egésszé, és ez nagyon jó érzés. Nem gondoltam volna, hogy ilyen szépen, gördülékenyen fog menni minden. Jó embereket találunk meg, akik nem hátráltatnak, hanem előrevisznek. Van mindenféle tervünk, mindenféle időjárásra, de titkon remélem, hogy a Nap is előbújik majd. 
Most forgatókönyvet írok, és mindenféle jóra gondolok. Már csak 16-ot kell aludni.

2010. szeptember 7., kedd

Furanap

Furcsa egy nap ez a mai, töménytelen mennyiségű emailt írtam, kaptam, de telefont egyet sem. Így van ez, nem tudok mit tenni, inkább igyekszem alternatív terveket kiötletni, hátha.

2010. szeptember 6., hétfő

Vágyaim (egyik) tárgya: Monte Rosa

Sokminden

Akarnék ide sokmindent írni... de nem megy. Megállt az idő, és szeretnék reménykedni. Tegnap az Ikea-manók jártak nálunk, és itthagyták az új katalógusukat. Megszagolgattam, még nem nyitottam ki. 

Az is jó, hogy álmosan, a fejemre tapadt hajjal azt mondja, hogy szép vagyok. Hát ezért. Leírhatnám, hogy miért, de elég az, hogy csak. Most nem voltam valami világos, de nem is kell. 19 nap.

2010. szeptember 2., csütörtök

2010. szeptember 1., szerda

24

Nem óra, hanem nap. Szeptember lett, és mindig fura a 31 után az elsejét látni a naptáron. Most mondjuk én a másodikára készülök, reménykedek, hogy a szeptember nem csak az esküvő hónapja lesz...
Nyugtalan is vagyok ezért, szakaszosan alszok - ami fura, és nem túl pihentető (el is küldeném magamat pszichológushoz ilyenkor), nyilván van bennem drukk, ezért igyekszem relaxálni, minél többet.
Találkozok ma egy kolléganőmmel, és kiötlünk valami jót. Legalábbis nekikezdünk.