2010. június 29., kedd

Balatonillata volt a Dunának

Tegnap. Szabadság-híd, gyorsaság, majd egy esés. Van ez így, de az élményért akkor is megérte (persze, most egy hétig nem ülök biciklire). Az időjárással pedig meg vagyok elégedve, meleg, meleg, meleg.
A VB-n sajnos - vagy nem sajnos - semmi meglepetés nincs a negyeddöntőkben, a vasárnapi meccsek eltelítettek, és tegnap alig néztem.

Néztünk viszont egy régi klasszikust (?) az Angyalbőrbent. Én még a Kisvárosra emlékszem, ez nekem teljesen új most. De poén, amolyan régi jómagyar, lehet nagyokat nézni, és röhögni rajta. Muszáj kitennem a főcímet, mert tegnap este óta ez jár a fejemben. Persze, lehet az, aki akkor már "jobban élt" - én csak pár évet éltem a rendszerváltás előtt - biztosan jobban érti, de én is nagyon jól szórakozok.

2010. június 26., szombat

A Lestyán

Kicsit félve írom meg ezt a bejegyzést, mert nagyon tudatlannak tűnhetek. Az indiai naan kenyérben a kedvenc fűszeremről gőzöm sem volt, nem tudtam, hogy miért is olyan fincsi, és különleges. Másban is éreztem már, főleg indiai dolgokban, nagyon jellegzetes illata van. 
És ma találkoztam vele hivatalosan először. A Lehel téri piacon voltunk (ez már önmagában is élmény volt, mert régen voltam úgy egyáltalán piacon, és rácsodálkoztam sokmindenre) és egy bácsinál nagyon szép, friss, kedves méretű répák voltak. Ő mutatta meg a lestyánt. Ahogy megéreztem az illatát, már tudtam, hogy mi is ez, és mennyire szeretem. 
Természetesen vettünk belőle, és már benne is van a levesben. De még sokféle ételbe fog belekerülni ezután, hogy már tudom, mi is ez. 
Petrezselyem, és lestyán illata van a kezemnek... ilyenkor (na jó, nem csak ilyenkor) egy - még ha nem is túl nagy  - kertre (vagy tágas erkélyre) vágyom, levendulával, fűszernövényekkel, és egy-két aprósággal, amit frissen használatok fel.

Egyébként pedig túl vagyok egy (menyasszonyi)ruhapróbán, és örömteli dolog, hogy levegőt is kapok benne, szóval menni fog ez. Csak nem nőttem elég nagyra, így valamit még változtatni kell.
Most pedig VB, első negyeddöntő, és már van egy góóól!

2010. június 24., csütörtök

Nem vagyok rajongó

Egy kis várostörténet
Nagyon szeretem alapvetően a várostörténeti dolgokat - Debrecen, Budapest, éppen, ahol lakok. A fenti cikk egy érdekes templomról ír, ill. egy letűnt korszakról, érdemes elolvasni szerintem.

Nem rajongok a templomokért, de ez itt inkább történelem.

Másik nemrajongás: mostanában Szlovákia úgy összességében nem favorit nálam, és szerintem sokunknál. De van egy focicsapatuk, aki HAZAKÜLDTE AZ OLASZOKAT! Hát, számomra is hihetetlen módon, de ez jó hír. Mert lesz foci, és nem csak presztízs, és divatosra nyírt hajak. Tetszenek a kiscsapatok, jó lesz ez. Hajrá, hajrá!

Ezt láttuk

Igen, ez volt kedden este - íme egy szakszerű kritika róla:Index

VB szubjektív

Anglia - Németország... hmm. Jól alakulnak a párosítások, izgalmasabb a vártnál. Annak nagyon örülök, hogy az USA bejutott, szerintem megérdelemték, bár, nem láttam a tegnapi meccseket. Egyet sem! Az utbbi két napban, sőt, amióta párosával adják őket nem sokat látok, mert valahogy épp van akkor valami. Szóval talán a negyeddöntőket már tudom nézni. 
A jelen állásnál meg sem merném tippelni, hogy ki lesz ott a legjobb 4-ben, azt meg végképp nem, hogy ki nyer. Vannak jó csapatok, vannak jó kiscsapatok, így nem tudni, kinek kedvez - sokszor sajnos a bíró. Én nem értem, miért nem vezetik már be végre itt is a videobírót. Olyan sok rossz ítéletet meg lehetne előzni vele, és nem lehetne utólag elemezgetni - amitől feláll a szőr a hátamon - hogy háááát, igen, ez lesgól volt, stb. stb. Persze, pár embernek nem lenne munkája. Az m1 is legyártott egy dalt, amit lead napjában nem tudom hányszor - de egy meccs alatt legalább 2x, plusz napközben ki tudja...
Mégis, kérdem én, miért? Oké, hogy megcsinálták, büszkék, stb. De. Így csak ellenérzést váltanak ki az emberekből - vagyis a magam nevében beszélek, de tényleg. 

Na de, 3 hónap, és 1 nap, szép napra ébredtünk, csak kissé fáradtan.

2010. június 23., szerda

Napraforgós jóhírek

Tettem a bongészőre új ruhát, napraforgós lett, a napsütés örömére. Meg egyéb örömökre is, de egyelőre csak maradjanak jóhírek.
Kötelező bevásárlókör következik, amihez kedvem nincs, viszont az üres hűtő látványa nem elégíti ki az üres gyomromat.



Nyuszi, hopp!

Nem indult jól a reggel... már megint. Az allergiától hatszorosára dagadt a fejem (legalábbis ilyen érzés volt) plusz még fájt is ráadásul, kezd ez nagyon rossz lenni. - jó lenne már válaszokat kapni. Ja, és a nyakamat is meghúztam, így kicsit robot lettem. Erről röviden ennyit.

De a nyulak nagyon jók voltak tegnap. Szórakoztattak, sokszor csak lélegzetvisszafojtva lehetett nézni, féltem, hogy leesik valaki. Persze, utána leesett, és még élvezte is... Tetszett, hogy olyan "természetes" volt az egész. Nem volt fellépőruha, csillivilli, viszont volt szakadt cipő, kényelmes ruha, és egyszerűség. Ez így összhatásban nagyon megkapó volt. És, hogy közben még franciául is beszéltek!! Persze, csak néha szólaltak meg, voltak érdekes abszurditások, amik a Krétakörre emlékeztetnek, jó volt az egész na. De jobb lett volna a gyerekeket kitiltani - túl sokat kommentálták a dolgokat, főleg a mögöttünk ülők. És ez nem az a műfaj, amit közvetíteni kell. Üdvözlöm az anyukát.

ÁÁ, és süt a NAP! Egészen remelkül kidugta a sugarait, ha nem lennék ilyen nemjól már indulnék is szívni egy kis friss pollenes szmogot!

2010. június 22., kedd

Kereshetnék még esernyős képeket

Nincs nyár. A tegnapi hivatalos dátum ellenére. Ja, és tegnap másvalami is hivatalos lett: a szeptember 25-e. 3 hónap és 3 nap szigorúan. Sok még a tennivaló addig, de sok minden már sínen van. Én is sínen lennék már legszíveseben valahová, minden nap, oda és vissza. De majd minden kiderül.

Ma cirkuszba (ami színház is) megyünk, és szuper lesz. Urban rabbits!

Rabbit/Lapin

2010. június 20., vasárnap

Szösszenetek


Mivel itthon voltunk tegnap este, kicsit későn, de nyakunkba vettük a várost. Én - lévén kezdő ebben a dologban - nem is sejtettem, hogy ENNYIEN lesznek. Tetszett a nyüzsgés a városban, nagyon jó hangulata volt az egésznek, de semmi több. Arra gondoltunk, hogy a Labirintus lesz az első, hát, az lett az utolsó is egyben. Amikor megláttuk a sort, egyszerűen továbbmentünk, sétálgattunk, nézük a házakat/Dunát/mikormit. Tülekedni, sorbanállni, türelmetlenkedni viszont egyáltalán nem volt kedvem, máskor is nyitva van minden, nem csak ezen az egy éjszakán. Már pedig úgy tűnt, hogy az embereknek csakis kizárólag ilyenkor jut eszébe múzeumba menni. Pedig az tömegben nem olyan jó, talán kivétel a Louvre, ahol általában sokan vannak.

Tegnap még ráadásképpen fagyasztott pizzát vettünk, konkrétan egy egészen méretes példányt, és el kell mondjam, ez a gasztronómia halála. Szörnyű volt, és a sohatöbbé kategóriába került. Inkább több tésztát gyúrok be egyszerre, mint hogy ilyet kelljen enni. Ma ezért mindenféle finomságot sütöttem, elég sok időbe telt, és ki is döglöttem. Jöhetnek a meccsek...

Egy kis lélekmelegítőnek pedig - ha már a nap nem hajlandó sütni - e.e.cummingstől egy vers:

Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom,
mindig itt van velem.
Bárhová megyek,
mindig kell nekem.
És akármit teszek,
bármi lesz,
te ott leszel kedvesem.
A Sors nem riaszt,
mert te vagy a sors nekem.
Nem kell világ, ennél szebb,
mert te vagy a világ, igen.

Íme a titkok titka,
mit senki sem tud.
Gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek.
Egek feletti ég a fán,
mely maga az élet.
Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló
csillagok csodája.
A szívemben őrizlek,
                                         ott őrizlek a szívemben.                                         
                                                                                                                                                  

2010. június 16., szerda

Rainy day by Vladstudio

De sötét van!(és épp most dörgött egyet)

Igen, az várható, hogy ha tartósan szörnyen meleg van, akkor előbb-utóbb ez lesz. De elég lett volna egy hatalmas vihar, és köszönjük. Sötét, eső, ja, és június közepe van. 
Gondoltam, ma bejáratom a kétkerekűmet, és elmegyek ide-oda, rég bejárt utcácskákba, elintézek, amiket el kell. Erre most vagy esőkabátot húzok, és hajrá, vagy bkv. Legszívesebben egyik sem. Esetleg máv.
Az egyik uticél a westend lett volna, mivel tegnap felfedeztem, hogy 1 nap múlva (azaz ma) nyit a Starbucks (tapsvihar, örömkönnyek).


Szóval nálam ez amolyan vállalható marhaság - már a Starbucks "rajongás". Általában külföldhöz hozzátartozott, hogy van starbucks, sőt, nem is egy, és ezt boldogan fel lehetett keresni. Vagy már a reptéren belebotlottam egybe, és mivel sok idő volt a gép indulásáig, inni kellett.
Lehet, hogy drágák, esetleg van náluk jobb kávé a világon, de azzal, hogy oly sokáig nem léteztek itthon, szerintem sokaknál megteremtették a vágyat. Furcsa egyébként, hogy mostantól bármikor kedvem támad, és a pénztárcám sem sikít, elmehetek, vagy csak beugorhatok egy bögréért. Szokni kell a gondolatot. És még ráadásul közel is vannak, a fenébe is.

Még egy kis VB: a portugálok csalódást okoztak, a brazilok is majdnem. Koreán pedig nagyon meglepődtem, szerintem ügyesek voltak, és ha ezt így folytatják, akkor lehet esélyük a nem futballozó többiekkel szemben. A spanyolokban maradt minden reménységem.

2010. június 15., kedd

Ha a...

Ha a bürökrácia ölni tudna, már sok halott lenne az országban... De legalább az MPL ügyes volt, és megérkezett a két kerék.

Két kerék

Ma elvileg, ha az MPL is úgy akarja, két kerékkel több lesz itthon (és végre fittyet hányhatok a bkv-re, boldogan gurulhatok bárhol) És ha ez időben így lesz, akkor nekiállhatok hivatali ügyeket intézni, amihez nem nagyon van kedvem, de annál több érdekem fűződik hozzá.
Közben pedig milyen szörnyű feladat - zenéket kellene válogatnom az esküvőnkre, mert ma szerződünk a zenészünkkel. 

VB szubjektív: nem értem, hogy miért bénáznak sokan ennyit...

2010. június 14., hétfő

Nem volt...


Minden volt a Borfesztiválon, csak Ganádpuszta nem. Amikor erre rájöttem, hát, nem kicsit csalódtam... De találtunk helyette eperbort! ami osztrák volt ugyan, de szintén finom, ízlett. Volt még francia, tokaji, boglári, és így tovább. Hazadűlöngéltünk.


A VB halad szépen, és tegnap este végre volt egy igazán szép meccs, élmény volt nézni. Szegény Ausztrálok... lealázták őket a németek. Végre tényleg jó gólokat lehetett látni, és olyan focistákat, akik tudnak lőni, és nem csak teljesen véletlenül gurul be a  szerencsétlen labda a kapuba. 
Nézegettem ezt a Jabulanit, egészen érdekes egy labda. De nem hinném, hogy olyan nagy probémák vannak vele, hogy mindenki szidja. Inkább sok a béna kapus. Ma újabb csemege következik, hiszen játékba lépnek az olaszok is. A spanyolokra még várni kell. 

Ja, és igen: már csak 3 hónap, 11 nap

2010. június 11., péntek

Zöldségek

Hát, kizöldültem. Vagyis a blog. Eddig azt hiányoltam, hogy nem lehetett olyan sokféle sablonnal játszani, hát most megkaptam. Rengeteget, és mindent lehet állítani, módosítani, tényleg. A bőség zavara jelent meg. Az itt látható levelet nem tudom hanyadjára választottam ki. Ez az asztal háttérkép-választásnál is fennáll nálam, mert van kb. 4-500 olyan képem, amit nagyon szeretek háttérnek, és úgy oldottam meg a dolgot, hogy fél óránként automatikusan változik. Itt is valami ilyesmi kellene... Mindig meglepő, hogy éppen milyen kép tűnik elő.

A VB pedig megkezdődött, hivatalosan is, a nyitókoncert nagyon sokszínű volt. Csípem az afrikai zenét és táncot, annyira ritmusos, hogy nem lehet nyugodtan ülni. Ma pedig az első meccs is meglesz, kíváncsi leszek.

2010. június 10., csütörtök

Hőségben

Megbolondul ilyenkor mindenki egy kicsit. Nem is feltétlen olyan nagy baj ez. Lesz a hétvégén Bországgyűlés - ami sokkal jobb, mint az országgyűlés, és ott lesz a kedvenc borászatom: Ganádpuszta is (hozzá kell tennem, az esküvőnk után egy szép üveg málnabort - vagy ribizlibort -  fogunk felhajtani, önző módon, csak kettesben). Na de semmi alkoholizmus, viszont ha valaki Nagybörzsöny irányába megy, még a jobb kanyar előtt érdemes picit továbbmenni, és máris ott találja magát, ahol a gyümölcsborok laknak, megéri!


Most teljesen úgy vagyok, hogy fognám az óra nagymutatóját, és kicsit segítenék neki, mert igencsak lassúnak tűnik. Franciát kellene tanulnom, de nem fog az agyam - miért van ez csütörtökönként? - szóval lehet, hogy a Galaxis megismerése marad - az úgyis jó elfoglaltság csütörtökönként (ezt persze leginkább a stopposok értik).
Ja, és az ilyen hőség csak egy dologra jó: a vizes hajamat nagyon hamar megszárítja, és szép hullámos is lesz. Nagyon bio!

2010. június 9., szerda

Nekem tetszett

A kritikákat olvasva azért volt bennem félsz, hogy valamit nagyon elszúrtak a S&NY háza táján, de szerencsére nekem tetszett, ill. a mellettem ülő férfiembernek is (aki nem mellesleg kb. egyedül volt az egész teremben... és ezt nagyon élvezte). Biztosan nem tudtam elég cinikus lenni, de jókat röhögött mindenki egy-egy marhaságon, persze állandó divatbemutató, és fényűzés, de ezzel nem kell foglalkozni. Aki ezért nézni, hát hajrá.


2010. június 8., kedd

Közeleg a VB

Pénteken már két meccs lesz, és ilyenkor vagyok hálás a digitális tvnek, mert nem leszek mérges, ha elszalasztok egyet - feltéve, ha előtte beállítottam, hogy vegye fel... 
Mivel ez elég férfias dolog, már a meccsnézés, és egyedül fogok hódolni eme szenvedélynek (a gumimacik lesznek a legjobb partnerek ebben, már, amíg meg nem eszem őket) így ma muszáj megnézni a Szex és New Yorkot, hogy legalább olyan csajos dolgokkal is foglalkozzak.
Mondjuk, én is olvastam a kritikákat, stb. de nem érdekel különösebben, mert láttam már olyan filmet, amire a kritikusok kígyót-békát kiabáltak, nekem meg tetszett. Ilyen ez - ízlések&...
 


Magát a sorozatot akkor szerettem meg, amikor egy június végén nagyon beteg lettem (az nálam azt jelenti, hogy fel sem bírok kelni az ágyból), és Tv-m sem volt. Így következett a laptop+dvd kombináció, és csak szex és new yorkom volt. Kb. a felét végignéztem, pár nap alatt... És azóta is néha beteszek egy részt, sőt, egy kedvencem is van, azt legalább 10x láttam. Igen, beteges, de valamiért szeretem.

2010. június 7., hétfő

Hirtelennyár

Újabb hétfő, új hét, új remények...(mai mottóm) Ettől függetlenül annyira jó, hogy végre eltűntek a csúnya fellegek, és hétágra süt a nap! 
Tegnap egy hatalmasat sétáltunk, aminek eredményeképp szerintem sikerült napszúrást kapnom - de legalább nem megáztunk. Volt itt minden, lovak, homokszerű valami a Hősök terén, vásárfia, könyvek, és Dunabámulás - ezt én még nem nevezem katasztrófaturizmusnak, mert nem azt néztük, ahogy homokzsákokat pakolnak pl. Az szerintem otthonhagyta a józan eszét, aki nem dolgozni megy a gátra, hanem bámészkodni.
Itthon pedig mosogatásmentes vacsit csináltam, mivel vettünk pár akciós zsemlét, ami minden volt, csak puha nem. Így töltött zsemle lett belőlük, finom zöldségekkel, húsmentesen, ja, és a pláne az egészben, hogy alufóliában készültek természetesen - így sem a tepsit, sem a tányérokat nem kell mosogatni, sőt, összesen egy fakanalat, és egy serpenyőt kellett. Feltettem ezt a kedvencek közé.
(persze, csak néha utálok mosogatni, de akkor nagyon)

Ja, és nem tudok ide egy normális visszaszámlálót varázsolni - még majd próbálkozok, egyelőre csak leírom:
3 hónap 18 nap...

2010. június 3., csütörtök

Takarítás Gisellel

Ha már ilyen kutya idő van, akkor gondoltam nekiállok súrolgatni, és teleszívom a tüdőmet domestossal. De, hogy jó is legyen a dologban, Giselle-t hallgattam, és gondolatban egészen máshol jártam. Talán előző életemben, (vagy majd a  következőben) többet balettoztam, mint a jelenlegiben, és ez magyarázza az elemi vonzalmat a (mindenféle) tánc, de főleg a klasszikus, és modern balett irányába. Elbűvöl a látvány, és persze, tudom mennyi munka van mögötte. Csodaszép. 


 - érdemes még egyet kattintani, mert nem biztos, hogy teljes életnagyságban kezeli a böngésző -
 
Nem pont ezt a részt hallgattam, de kevés a használható videó, ez a holland viszont nagyszerű ,mindenféle minőségében. Enjoy!

Neverland

Valahogyan lesz majd... csak jó lenne tudni, vagy legalább sejteni, hogy mikor. Az egyre biztosabbnak látszik, hogy megérkezik a jó idő lassan, ha lehet hinni az előrejelzéseknek. Nagyon jó lenne, ha legalább a nap sütne, sokan fellélegezhetnének, és nem homokzsákot kellene pakolniuk. Szomorú ez, de a víz az úr jelenleg.