Home again

Egy újabb hazaérkezés, élményekkel, mosnivalóval megrakodva. A nagy harmóniából belecsöppentünk az itthoni káoszba, hát elég nehéz volt feldolgozni (így ma sokat alakult, és csökkent a káosz, mitöbb, az utolsó összeszerelésre váró bútor is összeszerelődött).

Mindenkit előre figyelmeztetek, időjárásjelentés következik: napsütés, 25 fok, tengerben fürdő turisták, kint száradó ruhák. 

Holnap: ugyanez, több turistával. Szombat: szintén. Ez hihetetlen!!!! Hazajöttünk a nyárba, úgy, hogy a szigeten vettünk jó meleg, kézzel kötött, fantasztikus eredeti gyapjúpulcsikat, és most el is tehetem őket..

Már Dublinban is főttünk, "kénytelenek" voltunk egy pubban tölteni a délutánt, némi Guinness és cider (és élőzene) kíséretében. 

De hiába jöttünk arrébb egy szigettel (a repülési idő amúgy valami 20-25 perc, a többi csak keringés), itt is ugyanolyan meleg van. Nem győzünk betelni ezzel, nagyon jó. Már ásót is vettünk, nekiállok a kertnek, nagy munka lesz (üdvözlöm az előttünk itt lakó hölgyet, aki csak cigizésre használta a kertet...).

Tehát bejegyzések sem lesznek, amíg tart a meleg, nyilvánvaló (majd azért igyekszem legalább egy-két képet előkaparni).

Harminckettő

Nem tudtam megállni, hogy ne írjak róla...

Ma már nagyon eredményesek voltunk, mert váltottunk eurót (a dolog érdekessége, hogy most volt az első olyan valutaváltásunk, hogy a forint nem volt benne a képben, és meg kell mondjam, tetszik...), meg sétáltunk ide-oda (törjük a bakancsainkat).

Ja, jó idő is volt meglepően, talán már két napja nem esett. Nagyon furcsa érzés ez egyébként, mert nagyon pontosan emlékszem arra, hogy tavaly ilyenkor miken járt az eszem, hogyan készültünk az esküvőre. Most az évforduló már teljesen más érzéseket/gondolatokat ébreszt, az pedig külön jó, hogy kivonjuk magunkat a forgalomból egy kicsit.
És mivel Galway is az egyik uticél, így ezt mindenképp meg kell hallgatni:

31.

Itt található. Sikerült lebetegednem kicsit, kénytelen vagyok pihenni. Viszont szélbarátunk is feltámadt már megint, tombol, pedig már majdnem azt írtam, hogy milyen szép idő van mostanában.

Viszont már csak négyet kell aludni, és röppenhetünk a megérdemelt négynaposra.

A West side story

Jó dolog itt lakni, két hét után ezt már biztosan ki lehet jelenteni. A garázs szélállónak bizonyult, megtartjuk.  Valahogy a dobozok nem akarnak fogyni, nem is tudom miért. Van ennek egy hangulata, hogy minden öltözés egy kaland, semminek sincs még rogzített helye, csak úgy lerakjuk, aztán majd elkerül valahová. Persze, a lehetőségek már adottak, szóval lassan fel kell adnunk ezt az állapotot, és elpakolni rendesen... 

Ősz van egyébként. Nagyon határozottan. Másak az illatok, párásak az autók reggel (a béka is), szóval ideje lesz lassan ültetgetni, még többet gazolni, hogy a föld még pihenhessen egyet a télen.

Jövő héten ilyenkor már óceáni levegőt szívunk magunkba, meglátogatjuk a kedves szomszéd szigetet (igazából csak átmegyünk rajta, mondhatnánk, hogy birkanézőbe) és egy még kisebb szigetre érünk. Adtunk magunknak három napot, első évforduló gyanánt.

Már éppen hiányzott Írország, jó, hogy ilyen közel van. 

"Veryone, who visits this place, 

Brings happiness.

Some by coming in...

Some by coming out."

Épülget

Építik a garázsunkat, ez is amolyan ikea dolog, csak garázsban. Szép lesz nem mondom, csak kicsit várhattak volna vele (szinte már hajnalban itt parkoltak, ami az angoloktól valljuk be nem megszokott).

Viszont a hurrikánunk széle úgy tűnik elvonult, VÉGRE ki lehet úgy menni, hogy nem fújja le a fejemet a szél, csak egy kicsit. A holnapot pedig mindenki nagyon várja, mert állítólag! egész nap napos lesz az idő, nem fog esni/fújni, semmit. Ünnep.

Jó lenne már a kertben bogarászni kicsit, vettem egy csomó virághagymát már (és még tervezek venni pár zsákkal...) csak most már helyet kell nekik csinálni, meg megtervezni a színösszeállítást, stb. Jómóka.

Csak egy kapa kellene még, azt eddig sehol sem láttam. Gereblye, persze van egy rakás, ásóm már van, de kapa kellene. Talán a B&Q-ban majd. 

És még egy érdekes dolog: a pesti szállítmányunkba belekerült - gondolom a konyhából valahogy - egy tasak Fisherman's Friend cukorka... nézem, hát ez olyan, mint itt a villamos...aztán megnéztem a csomagolást, és látom, hogy itt gyártják, Fleetwoodban. (rájöhettem volna mindezek nélkül is, de így érdekes volt, a villamosról pedig lesz majd kép, csak nem tudom merre van a fájl...).

Katia, a hurrikán

Először azt gondoltam, hogy a daily mail egy jó kis reklámfogásnak tartja riogatni a népet, hogy hurrikán jön, pontosabban ami maradt belőle. És hogy mindez vasárnap éjszaka/hétfőn kezdődik. 

Be kell ismernem, igazuk volt. Most éppen  - a mérések szerint - 40 mérföld/órával süvít a szél, annyi biztosan van, mert amióta itt lakunk még ilyen nem volt. Persze, ez még elvileg semmi, várhatjuk ennek a duplázódását, de hátha nem, és fordul egyet...

Jól tenné, szegény turisták már így is ki vannak akadva, hogy vannak fények, meg minden, csak éppen lefújja őket a szél a Promenade-ról. Nem is csodálom, itt mindjárt elviszi a házat (szegény csomkák) akkor mi lehet a tengernél... Sajnos visz arra utam ma, így meg fogom tudni, nem vagyok elragadtatva a gondolattól. Ja, a hurrikán neve Katia, hogy nevén nevezzük a dolgokat, tudnám, hogy miért női nevet kapnak ezek?

Mondjuk vicces, hogy vajon ilyenkor hová tűnnek a madarak? Mert hogy nem repülnek, az biztos (kivéve az öngyilkos hajlamúakat).

Húdenemtudokszámolni

Javítom a tegnapit, 30 az a 28, de sebaj. Pedig a harminc szép kerek szám, illett volna emlékezni rá. De ez legyen a legkisebb gondom, amíg hegyekben áll itthon a pakolnivaló. 

Arra jöttem ma rá, hogy nincs itthon egy darab székünk sem. (eddig nem tűnt fel, de tényleg) Persze, van min ülni - a lépcső egy szeretett hely lett máris (talán azért mert nincs szék?) de hiánycikk a rendes szék. Sőt, az ikeás fotelem is hiányzik... Sok esetben nehéz eldönteni, hogy duplikáljunk jó pár dolgot, vagy utaztassuk - mint pl. a fotel esetében is. 

Sajnos a "közelben" továbbra sincs Ikea, persze van kettő is 40-50 mérföldes körzetben, de az mégiscsak messze van. Majd csak szembejön velünk néhány szék (asztal) meg egy fotel.

28? Talán

Lusta vagyok visszakeresni a számozást, mindenesetre, íme a talán 28., szokás szerint Itt. Ezen kívül sokra nem haladtam... (dehogynem, csak nem látszik).

Amennyi dobozt már elpakoltam, ma annyival lett több, kb. most ránézésre semmi sem változott vasárnaphoz képest. De jól megvagyunk, mi és a dobozok, rutinosan lépkedjük át őket... Ma helyére került a mosógép, ami hatalmas előrelépés, most szépen duruzsol éppen, túlélt ez már mindent.

Ma láttam a régi helyet, már oda is beköltöztek. Érdekes dolog, hogy hogyan változik minden, gyorsan, de mégis nagyon tartalmasan. Tavaly ilyenkor már a végső simításokat végeztük az esküvővel kapcsolatosan, nem is gondoltuk, hogy hol kötünk ki...

Tulajdonképpen kellemes ez a káosz továbbra is, elpakolni nagyon könnyű bármit, de új helyet találni, az már más kérdés. Aztán pár hét, és mindezt kipihenve, elröppenünk kicsit szomszédolni, üdvözöljük rég nem látott helyinket a másik szigeten. Már alig várom.

Az ott most már itt

Már a harmadik éjszaka is eltelt, egyre jobban alszunk. Végre. Persze az időjárás nagyon vicces kedvében van, most pl. annyira süvít a szél, hogy várom, mikor viszi le a tetőt... volt már ilyen, ismerjük, csak még nem tudom, hogy ez a ház mennyivel erősebb (persze, nem fogja levinni remélhetőleg, de BBC szerint 40 mph, azaz 60-70km/h közötti szél van, de már két napja, néha azért kisüt a nap is).

Dobozok még vannak (és lesznek is egy darabig még), persze van plusz két szoba arra, hogy elrejtsük őket ügyesen. Már lassan ott tartunk, hogy reggel nem kell 10 percig keresnem a zoknimat, előkerült sok minden. Aztán csütörtökön szaporodunk, 10+1-gyel több doboz lesz...

A paradicsomok túlélték a szállítást, majd ha eláll a szél (lesz ilyen?) akkor készítek fotót, roskadoznak a paradicsomoktól (kérdés megérnek-e?), ma hármat szedtem le, de van még kb. 40.

Lehet lassan bontani a cidert, és a Gü is a hűtőben van (most épp megint egy új íz). Beköltöztünk.

Túl az első éjszakán

Még itt, mert takarítás meg internet... de már ott alszunk, meg lakunk, úgy tűnik. Egészen más. Nagyon kertváros, a szomszédok mosolyognak, füvet nyírnak, macskák mászkálnak. Békés.

Ja, és csupán ezért a Nap is összeszedte magát és egész nap hétágra süt, kedves dolog, mivel tegnap esőben pakoltunk, na az nem volt túl kellemes.

Fura ez az egyik lakásból ki, házba be dolog, de ma már vége lesz, itt már semmi sem marad. Kellene egy kapa, ebben a jó időben sok gazt kiszednék, de azt hiszem még ez várni fog, lévén nincs kapa, és még mindenhol dobozok vannak. Ja, persze, hogy izgalmasabb legyen a dolog, Mo-ról is érkeznek dobozok, tehát, hogy ne szakadjon ránk az összes, addig ezeket ki kell üríteni. Van motiváció legalább.

Nincs kerítésünk sem, egyszerűbb ki-be járkálni, és félteni sem kell semmit, tetszik. Remélhetőleg kedden már lesz újra kapcsoltunk a világgal, és már kevesebb dobozunk lesz.

Itthon, újra

Hazaértünk, soksok utazás után, napsütéssel és élményekkel, szép pillanatokkal feltöltődve. Még nehéz felvenni mindennel a fonalat, különösen, hogy semmit sem találunk, mivel minden dobozokban, vagy majdnem dobozokban.

Ma már éhgyomorra költözködtünk, na nem mintha a tatár hajtana, csak így jött ki a lépés és a segítség, azóta már lassítottunk. Eszméletlen, hogy mennyi dolog össze tud gyűlni egy helyen, hogy aztán egyenként el lehessen csomagolni. Gyakorlatunk van benne bőven, főleg nekem, így meg sem kottyan a dolog, csak az időzítéssel van bajom, kicsit sűrűre sikeredett.

Holnap talán már nem is alszunk itt, bár már matracunk nem lesz, szóval választásunk sincsen, ma itt az utolsó.

Illuminations

Eközben fénybe borul a város (már fel is kapcsolták, ha kinézek az ablakon, látom a tornyot), és innentől kezdve 66 éjszakán át ezt teszi. Vasárnap már odajutnánk, hogy megnézzük, de kell nekem önkénteskedni, persze, hogy éjszakát vállaltam..

Szeretnék majd fotókat, nagyon kíváncsi vagyok, milyen is ez. Még pár napig biztos tömeg lesz, ma is állítólag 50 ezren voltak kint. Varázslatos dolgok ezek a fények, egész évben készülnek, égők ezreit rakják fel - már jó ideje csinálják, szóval ezért a kíváncsiság.