Dobozokkal

Nem könnyű együtt élni, mert vagy nekünk nincs hely, vagy nekik. Szoval ezért is igyekeztem addig halogatni a dolgot, ameddig csak lehet. De nagyon fogy az idő, bele sem merek gondolni.. így a dobozok elkezdik átvenni az uralmat, es majd köztük, rajtuk, felettük, mellettük... élünk.

Van mit csinálni, nem panaszkodok, csoda hogy írni is támadt kedvem. Nehéz az egész várostól búcsút venni, akármilyen bolond egy hely is, több, mint két évig az otthonunk volt. Láttuk ahogy változik, sokszor elborzadtunk, hogy milyen is valójában (említsem-e a 999 What's your emergency-t?). De megszerettuk, így biztosan vissza-vissza járunk majd, ha máskor nem, az Illuminations idején. Örülök, hogy ide vetett a sors, es remelem hogy ahova most kerülünk, meg sokkal jobb dolgokat tartogat. Hello Hastings!

A kertrol

Ma volt vegre idom, meg a nap is ugy allt (sutott) hogy lehetett, hogy a kertben turjak. Igen megnyugtato tevekenyseg, foleg, hogy kozben meg a garazst is kipakoltuk, felleltunk sok dobozt, kihozztunk dolgokat, meg bevittunk mast.
Mar egeszen koltozes szaga van a dolognak, a szomszedok is megneszeltek, adtak par jotanacsot, meg elmondtak, hogy mennyire jo lesz delen. Az egyikojuk eleg sokat elt azon a kornyeken, ahova mi megyunk, milyen erdekes.

Levendulak mar cserepben varjak a nagy utazast (mondtam mar nekik mi lesz, hat nem sejtik milyen messze kerulnek, mondjuk a tihanyi elvben kozelebb lesz szulofoldjehez). Eprekbol is mar van par, ami kikerult a foldbol (biztos nem dijazzak, de mit lehet tenni, pont most lesz a jo kis termo evuk, szoval megeri az asast).

Ja, meg milyen erdekes tavalyrol voltak meg bulbs (mi ai jo szo, viraggumo?) az uveghazban, es hat ma mit talalok, ki van nyilva egy, el sem hittem. Gyorsan foldbe raktam, hogy fold nelkul hogy tudott kihajtani, rejtely. Vagy, mivel nagy eso volt, arviz lehetett az uveghazban, es vizinoveny lett.

Osszeszedtuk a sok dobozt mar, eleg sok van, remelem nem kell tobb, mert igy is eleg lesz pakolni, es hogy a szallitasrol ne is beszeljunk.

The odd life of Timothy Green

Tegnap sikerült megnézni, igen jó kis film nekem kicsit olyan Pán Peteres. Be is linkelnem, de Padkarol irok, es fogalmam sincs hogy kell integrálni.

Mindenesetre a költözéssel kapcsolatosan haladunk, de azt hiszem tegnap jöttem rá, hogy tényleg el fogunk innen költözni (ez így elolvasva hülyén hangzik, de tényleg így van). Sokan fognak hiányozni, meg sok hely is persze, leginkabb a házikó, amiben most lakunk. Az új nagyon új lesz, minden tekintetben, lévén meg senki sem lakott benne, majd igyekszünk megtölteni élettel es szeretettel.

Utolsó két hét következik Blackpoolban, furcsa búcsúzni, nagyon. Holnap kiasom a levendulakat, meg az epreket... ilyen a napok menete, hogy aztán majd minden egészen más lehessen.
Sok kedvességet kapok, meg sok nehézséget is, hat de ez ezzel jár. Meg különben mindenki azt mondja, hogy ne tartson vissza semmi, délen jooo. Csak meg minden idegen. Satnav kell meg ahhoz is, hogy a boltot megtaláljuk... de először meg oda kell menni, ami nem lesz egyszerű móka, szoval egyszerre csak egy lépést. A papír munkát meg ne is említsük.... inkabb asok a kertben. Ja, es amióta panaszkodtak az időre, egy csepp eső sem esett, es ragyogó napsütés van.

Koltozesrol

Annyi mindent tudnek irni megintcsak, szinte mar-mar tulcsordulo erzes. Kint metszo hideg, nyirkos, nagyon rossz ido. Nem szoktam kulonosebben panaszkodni az idojarasra, mert hat, ez van, de ami mostanaban (ez alatt ertem az utobbi ket hetet) volt, az tenyleg rettenetes volt. Ho es eso felvaltva, nagyon keves napsutessel, ami epp csak felszaritotta az elobbieket.

Szoval remelem uton van a tavasz, es siet.

Nalunk pedig jo dolgok tortennek, sot, alomdolgok, de ahhoz hogy ezek mukodjenek, koltozni kell, meghozza igen messze. Az eszakot felcsereljuk delre, a siksagot dombsagra. Egyedul a tenger marad, meg gondolom a szel. Uj lesz szinte minden, meg a lak is. Az uj ev tenleg sok ujat hozott, es meg ki tudja mit tartogat.

Epp ideje, hogy egy reg (fel eve) elmentett verset eloszedjek...

Elmész egy helyről, ahol boldog vagy éppen,
keresel mást, ahol majd boldog lehetsz.
De csak veszíthetsz mindenféleképpen:
a múltadról a változás lemetsz.

Hiába viszel el mindent magaddal:
könyvet, törölközőt, edényeket –
itt marad majd a konyha és az udvar,
a házban hagyod majd a lényeget.

A homokozót, a garázst, a macskát,
a fal sárgáját napnyugta előtt,
a kopott, poros udvarban a hat fát,
az ólmos, mégis édes levegőt.

Vidd el levágott muskátli-palántád,
keress neki egy napos ablakot.
Ha itt hagyod a virágzó akácfát,
keress helyette másik fát, hatot.

Ha nem változtatsz, más fog majd helyetted
dönteni minden változás felől.
Új alapjaid, rajta hát, te vesd meg,
mielőtt régi házad összedől.

Szabó T. Anna, Változás