A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apró örömök. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Apró örömök. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 11., péntek

Árvizes

Mostanában rá jár a növényekre a rúd, vagyis pontosítok, a víz. Iszonyatos mennyiségű csapadék esett az utóbbi két hétben, valami rettenetes. Nem szoktam nagyon panaszkodni az időjárásra, mert az úgyis olyan, amilyen, el kell fogadni. De ez már sok, szegény növények másodjára uszodáztak, még nem rohadtak ki, de remélem nem folytatódik ez a rossz széria.

Amúgy néha azért kisüt a nap, akkor gyorsan ültetek, növényt mentek, már amit lehet. A paradicsomok is összeszedték magukat, egészen ügyesek már, bár van egy "gyanús" pohár, amiben kétféle növény is bújik. Na azt nem tudom, melyik micsoda.

A cukkini is hirtelen nagyon nagy lett, ki kell ültetnem sürgősen, amint lejjebb megy a vízszint, remélem vannak úszóhártyái haha.
Persze, jó az eső, mert nő minden, locsolni sem kell, de a gazok is nőnek, sokszor ugye gyorsabban, mint a valódi növények. Szóval így vagyunk, jelenleg az eső a legnagyobb gondom, ne is legyen rosszabb. Jön a szülinapom is, ami tök jó lesz - Alton Towers ugye, csak nem aznap, már nagyon várom. 
Ja, meg csinálok ilyen szépségeket is, majd mutatom, még nincsenek a fotók a gépen.

2012. március 14., szerda

A metszés ideje

Indul a "kert-project"! Van még jó 10 nap arra, hogy el lehessen végezni a kezdeti kerti teendőket. Már kipakoltam az üvegházba az év folyamán összegyűjtögetett edényeket (meg ott is találtam párat), és el fogom kezdeni a metszést (na nem mintha értenék hozzá, olvasgatok majd egy-két dolgot, aztán lesz, ami lesz).
A kapálás sem marad el természetesen, meg a kertrendezés - bár ehhez a landlord is kell, aki a következő pár hétre ígérte a közreműködést (most hogy mondjam neki, hogy de most van fogyó hold, szóval csipkedje magát...). Mindenesetre, ami tőlem telik, meg lesz csinálva (jó lenne mondjuk ehhez egy kis napsütés is), hogy az újhold után elkezdődjön az ültetés. Kíváncsi leszek, mert hely van bőven, hirtelen nem is tudom, mit szeretnék ültetni.
Egy növény már van, egyenesen Tihanyból, vajon mi lehet az? Történt ugyanis, hogy mikor ott voltunk, láttuk, hogy háznál árulnak levendulapalántákat (original, made in Tihany), és vettünk is - persze aggódtunk, hogy kézipoggyászban mennyire lesz szállítható (leráztuk róla a földet mondjuk, csak a növény úgy magában jött, jól becsomagolva). Nem okozott fennakadást, Ferihegyen (ahol úgy tűnik most szálltunk fel utoljára - mármint az 1-es terminálról) rá sem néztek, szóval itt van a levendula, szépen terpeszkedik a cserepében (még nem találtam ki hová kerül véglegesen, ki kell irtani egy-két dolgot).
Szóval jó kis szórakozásnak ígérkezik ez, majd lassan a bbq felszerelést is be kellene szerezni, helyből nincs hiány szerencsére (csak napsütésből..).
Hát, így állunk most, csendes felhős napok ezek egyébként, nem is bánom.

2012. január 11., szerda

Kellett nekem

Kiderítettem egy fontos időpontot - hogy ne csak én várjam, március 7. szerda - milyen furcsa, hogy szerda - és Lancaster is érintett a dologban. Persze, hogy én érintett leszek-e benne, az már más kérdés, majd valamilyen csatornán jelét adják (ez nem ebben a hónapban fog megtörténni).

Ja, és az hiányzik, hogy lehessen NFL-t nézni a tv-ben. Valahogy ezért nem akaródzik 15 fontot fizetni (vagyis a sky sports 2-ért), de lehet jövőre megfontolom, mert hiányzik. (jó, láttam talán egyszer, hogy a channel 4-on lesz egy meccs éjszaka, de bealudtam).

2012. január 6., péntek

Kísértetváros

Szeretett lakhelyünk újra átváltozott kísértetvárossá, amit én igen kedvelek. Nem kell sehol turistákat kerülgetni, kellemesen lehet sétálni (az esőben), az idegesítő - zenélő helyek be vannak zárva, szóval tiszta hawaii. Pár hónapig ez még így is lesz, bár jobban szeretem, ha az idő kellemesebb - és nincs ilyen hamar sötét.

2011. október 30., vasárnap

Kertben, tökkel, boldogan

Az óra visszaállt a GMT-be, el is kezdett már sötétedni, tényleg már az ősz is véget ér lassan, ez már inkább tél. Fűtünk, forró teát szürcsölgetünk, nagyon kellemes. Persze, kellemesen el is fáradtunk, a férj tököt faragott (van is róla kép, majd felkerül ide is) én pedig végre kapáltam. 
Nagyszerű volt, egy csomó gazt kiszedtem, és így derült ki, hogy az egyik szomszédasszonyomnak vannak tyúkjai!! Jött ugyanis elkérni a gazt, először nem jöttem rá, hogy miért, aztán mondta a tyúkokat... Én nem ápolok túl rózsás viszonyt a tollasokkal, így nem néztem meg őket. viszont a gazért cserébe kaptunk két tojást! Tiszta falu ez az utca, ezek a tojások pedig tényleg free range eggsek... majd csinálok belőlük palacsintát.
Holnap ugye halloween este lesz, már tegnap is mászkáltak csontvázak, boszorkányok, stb. az utcákon, vicces. Azt bírom, hogy itt nem csinálnak akkora ügyet az emberek abból, hogy mondjuk miben mennek ki az utcára. Legalábbis simán látni olyanokat, akik pizsamában szaladnak ki boltba pl. 
Nálunk csak tök fog világítani, más egyéb nem lesz.

Tehát a gazmentesítés megvolt, még a bulbokat is elültettem szépen, ha minden jól megy, tavasszal sok-sok nárcisz, és nőszirom?  fog előbújni. Itt bent is haladunk, már a csak a fúrás hiányzik, és lesz hová akasztani a kabátokat is. Szeretem ezt az időszakot, egyre jobb lesz. A mai nappal a turisták is elhúznak és remélem vissza sem jönnek a városból, nyugis lesz újra pár hónapig, nagyon jó lesz. Tiszta őrület volt ez a hét, közlekedni sem lehetett, nem hogy parkolni esetleg. A promenadot pedig megközelíteni az őrület határát súrolta. Ez tehát Blackpool, azt hiszem most már láttuk az összes évszakot, maradunk.
Még filmeket is fogunk nézni, némi Haagen-Dazs kíséretében.. tegnap pedig pár citromos Gössert is kaptunk... mit mondjak, nem panaszkodhatok egyáltalán. Mondtam már, hogy ma a nap is sütött?

2011. október 12., szerda

Nap nélkül, elhavazottan

Nincs idő írni, pedig lenne miről. Pl. megnéztük végre az Illuminationst, teljes hosszában. Nem mondom, elég sok minden van, de ha én turista lennék, csak ezért tuti nem jönnék Blackpoolba.Oké, élmény volt, meg vicces, hogy ilyenkor senkit sem zavar, ha 20 mph-val döcögünk végig az 5 mérföldön, mivel mindenki ezt teszi. Aki meg nem akar ebbe belekeveredni, használja a többi utcát. 

Amilyen idő most van... nem is emlékszem, mikor láttuk a napot, egy kissé hiányzik, állandó 15 fok, eső, és felhős ég van (az állandót értsd éjszakára is).
Ha feltámad a szél, akkor nagyon feltámad, és be kell fűteni, de egyébként tűrhető. Csak sütne már kicsit a nap... 

Aztán, itt a harmincharmadik, de eközben nagyon nagy terveket készülök megvalósítani, ami idő hiányában nem túl egyszerű. Ez úgy adódik össze, hogy munka+önkéntes munka+itthoni dolgok+alvás+a nagy terv előkészítése+nyelvvizsgára készülés+cikkírás+kert+költözés utáni elpakolás. Muszáj volt már leírnom, kicsit ördögi kör ez. Mert ha az egyikkel foglalkozom, akkor rossz érzésem van, mert valamit elhanyagolok - pl. körülöttem még mindig vannak (üres) dobozok, vagy el nem pakolt dolgok - és közben tervezzük a következő ikeás vásárlást. Kiiktatni egyelőre egyiket sem tudom, bár épp azon gondolkoztam, hogy az alvásidőn tudok kurtítani, de akkor meg fáradt leszek, szóval nincs értelme.

Viszont a paradoxon ebben, hogy mégis élvezem. Mert ami régebben olyan szabályos volt, most úgy érzem, bárhová alakulhat, sok korlát eltűnt, és ez jó. Olyan sok ajtó kinyílt, vannak lehetőségek, és talán ez is zavarba ejtő kicsit, persze, élvezem nagyon. Továbbra is életünk legjobb döntésének tartom azt, hogy elköltöztünk, hiába a ritkán látott nap..
És szeretem, hogy minden nap más, ma van például idő, és lazacot tudunk ebédelni, lassan hozzá is kezdek.

2011. augusztus 1., hétfő

Képes, paradicsomos

Igen csak lusta módon nem fotózgattam a növénykéket, mert egyrészt nem voltak túl fotogének - a paradicsomok szárították le a felesleges leveleket, a koriandert kinyírta a menta, és így tovább. Na de majd ha nem kell egy cserépben nyomorogniuk...
Szóval megettük az első (bio) paradicsomainkat - kettő darab volt - és az íze, húúúúú, teljesen más, mint a bolti. Házi, kerti paradicsom íze van, nagyon finom, illatos, varázslat ez tényleg. Otthon a kertben, vagy nagypapánál voltak mindig ilyen finomak, nem gondoltam, hogy mi is elő tudjuk állítani.

A fotók nem lettek jók sajnos, a Nap éppen nem hajlandó sütni, de meleg van.


A virágok is virágzanak, de ők is nyomorognak... ezen majd változtatunk, szép lesz...
Levendulát szeretnék majd, de nagyon, talán láttam is a virágosnál egész szépeket, lehet, hogy még mielőtt - ide majd behelyettesítek idővel egy szót - beszerzek egyet.

Ja, van még aranyos kép, ők a két oldalról szomszéd cica, a sárga a jobboldali, a fekete (háttal) a baloldali szomszédé. Az én kedvencem a fekete, olyan cuki, sokszor kávézás közben nézegetem az ablakból. Persze, majd miután -  - lehet, hogy nekem is lesz...

Itt is jártunk:


De be kell valljam, hiányoznak a magyar túrajelzések, itt olyan könnyű eltévedni (vagy betévedni egy farmra, vagy lovak, tehenek, birkák közé) hogy az nem is igaz.
Az Ikea is házhozszállít lassan, kíváncsi vagyok nagyon, így még nem vásároltunk azelőtt.

2011. július 26., kedd

Annyi minden

Történik, hogy egyszerűen nincs is időm gép elé keveredni, és írni. Meg el sem akarok kiabálni semmit, de igencsak izgalmas lesz az augusztus-szeptember, már alig várom..
Egészen hihetetlen a dolgok állása, tényleg. De majd mindent idejében, most még csak fantázia.

2011. július 2., szombat

A meleg

Csak halkan jegyezném meg, hogy amit Mo-n hiányolnak, az eltévesztette a házszámot, és itt tartózkodik. A melegről/napsütésről beszélek, ami ittragadt, és igencsak élvezhető. Mindenki mászkál, növények nőnek, ruhák száradnak, eprek érnek, tiszta haszon, ha süt a nap.
Ami ennek következtében furcsa, az a páratartalom "drámai" leesése - mert 50-60% között van csak napközben, ami valljuk be, igen kevéske. A megszokott a 80-90%, és úgy is érezzük jól magunkat, most meg az tisztára ki vagyunk száradva, köszönhetően a "száraz" levegőnek...
De ez nem panaszkodás, mert örvendezünk a napsütésnek, a melegnek, és a hétvégének.

2011. június 29., szerda

21

Itt található a huszonegyedik. Telik az idő azért, de most annyira szuper idő van itt - az angol kollégák szerint "boiling hot" hogy nincs kedvem gép elé ülni...
Fél 11 és még mindig világosnak mondható, persze a tudat nem annyira jó, hogy most már csak rövidebbek lesznek a napok.
Éppen megettünk ma szerintem több, mint fél kiló epret, iszonyú sok érett meg, azt hiszem, mire Wimbledonnak vége lesz, az eper is leérik.
Ugyanakkor tetszik az itteni nyár, mert nem sül le rólunk a bőr, de nem is fagyunk meg. Eső már pár napja nem esett, lehet locsolni bőven, de sebaj.
És mindezek örömére még repülőjegyekből is sikerült bevásárolni, igencsak szépen, már tűkön ülünk, jó lenne menni, bár a "sima" hétköznapokat én nagyon szeretem, nem egyformák, és mindig van bennük valami, aminek nagyon lehet örülni.

2011. június 26., vasárnap

El vagyunk téve befőttnek

Beköszöntött a fülledt meleg... Ma már a 25 fokot verdeste a hőmérő higanyszála (ezt olyan jó leírni, egyébként meg rég nincs már olyan hőmérőnk, aminek higanyszála lenne).
Igen, tudom, hogy sokakat ez a hőfok nem hat meg nyáron, sőt, de tényleg, iszonyú meleg volt ma, pólóban! voltunk egész nap - ami igen meglepően, nagy szó. Ja, el is felejtettem, hogy még zoknit sem húztunk! Na ez már valami. Szerencsére kezd hűlni az idő, mert nagyon úgy tűnik, hogy megszoktuk a 16 - max. 20 fokban üzemelést, és ez már sok (mi lesz velünk a Balatonon?)
Ennek örömére meg is ettük a kétnapi epertermést - jelentős mennyiség gyűlt össze - ami viszonylag csigamentes volt, csak kisebb alagutak voltak, amiket ki kellett vágni.  
Még takarítani is sikerült, szuper érzés. De azért nem vittem túlzásba. Most jöhetnek a filmek.

2011. június 2., csütörtök

új növényke

Új tag költözött a kerti csapathoz, méghozzá egy oregano. (fotók róluk jobbra fent)
Rég vágytam már rá, mert az egyik kedvenc fűszerem (most már a koriander is ott lohol a nyakában), és egy charityben akadtam rá. Hát, érdekes dolgok kerülnek elő egy-egy charityből, tényleg.
Szép napok most ezek, végre sikerült egy olyan önkéntes munkát találnom (és fel is vettek), ami nagyon jó lesz, sokat tudok majd tanulni általa/belőle, tapasztalatot, barátokat szerezni, ilyesmi. 
Jaaa, egy újabb újdonságot sikerült kóstolni: zöldségchipset. Az almachipsnek én nagy rajongója vagyok - de csak annak, ami Mátészalkán készül, az finomabb, savanyúbb - ,és a zöldségchips is fincsi. Határozottan zöldségíze van!!! A kedvenc az édesburgonya, a répa valahogy nem. A legfurcsább az egészben, hogy a férjem kattant igazán rá, aranyosan elropogtatja.
És még mindig mennyi mindent nem kóstoltunk (marmite pl.)!!!Most a BBC szerint jön a köd, hát, azzal a lendülettel mehet is tovább, köszönjük, jobban tetszik a napsütés!

Jajj, majdelfelejtettem - az eprek is nagyon szépek ám, majd leszakadnak, annyi van rajta, de még igen zöldek, nem is tudom, itt júliusban szokott érni?

2011. május 25., szerda

Vadászat

Repjegyre vadászunk éppen, csak nem mi repülünk, hanem a családtagok. Nem olyan egyszerű ez, mert dátumok, árak, illetékek, erdejében el lehet könnyen tévedni, és még a kártyák sem úgy működnek néha, ahogy azt kellene.
A napok meg leginkább vágtatnak, én nem is értem, olyan sok minden esik egyre, és mégis, pislogok kettőt, és már este van. Pedig ezek nagyon jó kis hónapok, a téliek mennének ilyen sebességgel. Itt továbbra sincs hőség, nem is hiszem, hogy lesz, mert a tavalyi 25 fokos meleget néha nyáron egyfajta csodaként emlegetik... De van egy előnye ennek: nincsenek szúnyogok, tiszta a levegő, a növénykék pedig rendszeresen kapnak vizet (itt legalábbis), túl sokat is. 
Az epreink is növögetnek nagyon szépen, a termés még odébb van, addig rászorulunk a kicsomagoltra (ami nem rossz egyáltalán).
Lámlám, a türelem itt epret terem.

2011. április 17., vasárnap

A titokzatos bokor

Ma jöttünk rá, hogy az a bizonyos bokor - egy van belőle - orgona. Elég nagy meglepetés ez, mert én orgonát még csak fa alakban láttam. Szép lila lesz, úgy tűnik, de még csak most növetszi a virágait. A levelek is most már határozottan orgonalevél alakúak, eddig nem láttuk. Szuper. Az orgonát különösen szeretem, jó illata van, stb. Van is vázám, szóval lehet egy-kettőt becsempészek azért. 
Most pedig már éppen ideje, hogy menjünk a hasunkat süttetni a homokra, szagolni a tengert, és egy jót olvasni (vagy valami hasonlót).
Ja, és azt írtam már, hogy a szomszéd kertje tényleg mindig zöldebb?? Persze csalt, mert sima gyeptéglát rakott le, és egyik napról a másikra zöld lett. á, nagyon szép szerintem. És ma már a másik szomszéd macskáját is szelidítgettem, ami nagyon aranyos, fekete, meg minden (van még egy macska, az vörös, és szeretnek harcolni a területükért, én meg nézem). Hát így vagyunk, és olyan meleget jósolnak jövő hétre, hogy mindenki kiköltözik a partra.

2011. április 15., péntek

Minden nap lehet itt tanulni

Sokat olvastam ma a politikáról, pártokról, mert ugye jön a szavazás. Na nem a parlamenti, azon nem szavazhatunk, hanem a helyi, amin igen. Már meg is kaptuk a csinos poll cardjainkat, aztán majd átsétálunk az út túloldalára (ilyen messze van a szavazóhelyiségünk) és leadjuk a voksot. Vicces, mert nem írtam még itt ilyesmiről szerintem, és nem is rajongunk annyira a szavazásért/politikáért, de itt úgy gondoltam, hogy miért is ne. Ha már lehet. Meg is vitattuk ma páran a dolgok állását itt Blackpoolban, és kezd kristályosodni, hogy hol is lesz jó helye a voksnak. 
Naszóval, ez is érdekes, nagyon. A kis békánk is lassan műszakizni (MOT) fog, ami számunkra baromi izgalmas lesz, lévén ez az első, szép zöld papír, és kész. És csupa jóság itt, kaptunk két doboz Malteserst, nehogy már vékonyabbak legyünk, mire lehet strandolni...

2011. március 13., vasárnap

Annyira tipikus

Olyan dolgokat csinálunk - vasárnap, és ragyogó napsütés lévén - hogy az már túlságosan tipikus. Lásd: férj kocsit most, porszívóz, letöröl, én pedig kertben gazolok, kiszabadítom az epret fogságából, seprek, mosok, szárítok. Huh. Viszont el kell hogy áruljam, hogy én ezt (és a férj is) baromira élvezem. Ideje volt már, hogy nekiálljak a kertnek, mert tele volt nemszeretem dolgokkal - szemét, elrohadt növények, hulladékok, poshadt víz, na szóval gááz volt. De most már egészen pofás, találtam 4 kaspót, és 2 virágládát. Jónéhány eperbokrot (ezek gondosan el voltak takarva téglával....) ezen kívül krumplinyomót, egy rakás dugóhúzót, ilyesmit (ez a sufniban, hihetetlen, hogy még mindig kerülnek onnan elő dolgok). Van még egy nagy bokrunk, ami most már levegőt is kap, egy szép padunk, amire már tudom mikor süt a nap, és három székünk. Egészen jó kis mérleg. 
Szinte egész nap odasüt a nap - szóval tervezem, hogy őserdőt - na jó, elég csak egy pár cserép növény - ültetek. Fák nem lesznek, az tuti, de ami tud létezni egy kaspóban, az jöhet. 
Eddig nem értettem, mi a jó a kertészkedésben, hát most megvan. Annyira felvillanyozott, jó levegő, növénykék, napsütés (tiszta autó)... szuper. Igen, rettentően egyszerű (hétköznapi, tipikus) dolgok ezek, de nekünk boldogság.

2011. március 11., péntek

Jóságosságok

Olyan jó, csöngetett a postás, és könyvet (és örömet) hozott. Boldogság.
Meg is leszünk számlálva, mert megérkezett a népszámlálási kérdőív is.

2011. január 11., kedd

Pici és piros

Megvettük. Életünk első autója. Már ami saját. Pici, és piros, és holnap már közlekedhetünk is vele, mert 11 perce már él a biztosításunk (trükkösek ezek az angol autós dolgok, de már átlátjuk az átláthatatlant). Tény, hogy itt nagyon olcsók az autók. És az is tény, hogy most egy év alatt az autó árának kétszeresét fogjuk a biztosítónak kötelező címén kifizetni (plusz még egy MOT és tax...). De szükség van rá. És mivel ennyire picike, reméljük, hogy termelni fogja a benzint, nem fogyasztani...
Aszfaltpattanás, egérkamion, mindenki ismeri ezeket a kispolskira használatos kifejezéseket. A miénkre is teljesen igaz, azzal a kivétellel, hogy 5 azaz öt ajtaja van, és egészen nagy (viszonyítás kérdése) csomagtere. Micra a hivatalos neve, mi egyelőre még csak becézgetjük, és ismerkedünk vele. Mondtam már, hogy piros? Gyönyörű. Sok testvére szaladgál a városban, népszerűek a pici autók, az icipici körforgalmak miatt főleg, gondolom.
Hát, ezen forog az agyunk pár napja, nagy az öröm.

2010. szeptember 10., péntek

Eső, eső

Nincs nekem az ilyen idővel semmi bajom, hogy ha amíg a postást várom, süthetek pogácsát (ezúttal rendesen megsózva azt)...
Tegnap viszont végre sikerült megrendelnünk a tortánkat, igen szép lesz, virágos, zöld, meg minden. Egyre kevesebb idő van már hátra (a pontosság kedvéért: 14 éjszaka), és lassan eljön a listáim ideje, kezdem kihúzogatni a dolgokat róla. Jó érzés. A fodrász azt mondta, hogy végül is, már nem sokáig vagyok lány. Hmm. Azért asszonynak sem érzem magamat. Ahhoz még kell pár év :) Menyasszonynak meg ugye nem lehet örökké lenni, ha igen, ott valami furcsa szerintem (felébredt már a pszichológus).
Ma pszicho-meeting, ami igenjó, amikor lesz eredménye, be fogom itt mutatni. Jó dolgok vannak most a levegőben, örülök is neki. Ideje volt, azt hiszem.

2010. augusztus 16., hétfő

Révedezve

Balatonra vágyok, és csütörtökön, ha az idő, és a térdem is úgy akarja, nekiindulunk. Természetesen bringával. Jó lesz kikapcsolni, csak mi ketten, persze a szervezést nem tudjuk kikapcsolni a fejünkben, de már ez is valami. 
Most próbahaj - ilyenem sem volt még - , torta, virág, mindenféle jó dolog.