Olyan dolgokat csinálunk - vasárnap, és ragyogó napsütés lévén - hogy az már túlságosan tipikus. Lásd: férj kocsit most, porszívóz, letöröl, én pedig kertben gazolok, kiszabadítom az epret fogságából, seprek, mosok, szárítok. Huh. Viszont el kell hogy áruljam, hogy én ezt (és a férj is) baromira élvezem. Ideje volt már, hogy nekiálljak a kertnek, mert tele volt nemszeretem dolgokkal - szemét, elrohadt növények, hulladékok, poshadt víz, na szóval gááz volt. De most már egészen pofás, találtam 4 kaspót, és 2 virágládát. Jónéhány eperbokrot (ezek gondosan el voltak takarva téglával....) ezen kívül krumplinyomót, egy rakás dugóhúzót, ilyesmit (ez a sufniban, hihetetlen, hogy még mindig kerülnek onnan elő dolgok). Van még egy nagy bokrunk, ami most már levegőt is kap, egy szép padunk, amire már tudom mikor süt a nap, és három székünk. Egészen jó kis mérleg.
Szinte egész nap odasüt a nap - szóval tervezem, hogy őserdőt - na jó, elég csak egy pár cserép növény - ültetek. Fák nem lesznek, az tuti, de ami tud létezni egy kaspóban, az jöhet.
Eddig nem értettem, mi a jó a kertészkedésben, hát most megvan. Annyira felvillanyozott, jó levegő, növénykék, napsütés (tiszta autó)... szuper. Igen, rettentően egyszerű (hétköznapi, tipikus) dolgok ezek, de nekünk boldogság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése