Mostanában eléggé kuszák a napok, sokszor szaladgálással, sokszor vágyakozással telnek, építjük a jövőt, ez nem kétséges. Viszont ez fárasztó tud lenni, és félek, hogy a sok "kell" és "akarás" között elvész a tényleges lehetőség. Nehéz mindig optimistának lenni, és pozitívan megpróbálni eladni magamat, viszont mindenképpen szükséges, hiszen valami már véget ért, és helye van az újnak.
A tavasz viszont szépséges. Rügyezik minden, vannak már apró hajtásoka fákon, jövő héten pedig elmegyünk felfedezni az odvas keltikéket is. Furcsa volt eddig túrázni, hiszen eleinte tél, majd ősz volt az erdőben, kíváncsi leszek, mennyire iparkodnak a növények, hogy legközelebb már tavasz legyen.
Láttam tegnap tulipánfát is, aminek megörültem, mert Pesten még nem ismerem a "lelőhelyeket". Debrecenben tudom, hogy hol vannak, és mikor érdemes arra menni, itt most ez volt az első. Tetszett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése