2010. július 31., szombat

Bolondságok

Kár, hogy csak egy fénykép készült, és egyelőre az is az ikea tulajdona... Történt ugyanis, hogy tegnap nem csak betévedtünk, hanem tudatosan oda igyekeztünk, finom torta reményében. De még mielőtt eljutottunk volna a tortához, aranyos kis játékokat lehetett játszani. Nem volt kitéve, hogy csak gyerekeknek..., szóval mi beálltunk. Volt bekötöttszemmel labirintusbanjárkálás, nagy jeti fatalpakon együttsétálás, puzzle, kártyavár (itt készült a fotó) és memory. Nagyon élveztük, köszönet érte a svédeknek (vagy ez magyar ötlet volt?)!
Most néztük, ahogy a sütőben sül a pizza, ültünk előtte és csak a pici égő világított. Meleg volt, ínycsiklandó volt a fokhagyma és a chili illata... Ezek azok az apró bolondságok, amik egy plusz színt visznek fel az égre.

2010. július 30., péntek

Most minden van

Tegnap óta egy kismadár csiripel szinte megállás nélkül. Furcsa hangja van, nemigen hallottam még ilyet. Bárcsak érthetném, mit mond.
Pihentem egy órát, és nagyon jó volt. Nehéz dolog a "semmittevés". Ahogy vesszük. A testem nem csinál semmit, miközben az elmém megannyi dolog felé kalandozik. Rohannak a napok, néha pedig teljesen megállnak. Ilyenkor lehet körülnézni, hogy merre tovább. Ma is ez van, nem küzdök ellene, inkább elfogadom, és próbálok előre haladni. A cél adott, de sok út vezet arrafelé.

2010. július 27., kedd

Számok

8 hét és négy nap van még, aztán férj és feleség. Illene legalább pánikolni? Tegnap címkét cseréltem a postaládán, és már majdnem a 8 hét múlva esedékes nevemet írtam rá. Nincs ezen mit izgulni.
9 hét múlva száll fel a repülőnk, 1877 km. Úton 2363. Erről pedig az jut eszembe, hogy tudtátok? az Erzsébet hídon az elejétől a végéig 2377 db korlátrúd van.
Kevés a nyugodt alvás, a tervek, álmok, célok olyan közel vannak, hogy nem hagyják leszállni a nyugodt álmot. Ezzel nekem semmi bajom nincs, csupán az, hogy napközben nem szeretnék alvásra vágyni.
Most családolás, ők már a vonaton, én kávé nélkül a gép előtt, így van ez. Viszont, szép reggel van, esőmentes, kellemesen hűvös a lábujjaimnak.

2010. július 25., vasárnap

Összegyűlt

Van abban valami szexi, amikor a férfiember szerel. Az előkészületek, a fúrás, a szakszerű felrakás mind-mind érdekes dolog (főleg, ha nézhetem). Azzal indult a dolog, hogy elkezdtünk írni egy listát, mert sok volt a Balaton az utóbbi hétvégéken, és itthon csak gyűltek a tennivalók. A sürgősebbeket persze felszámoltuk, de olyan is van, amit már egy éve görgetünk...
A tavaly nyári Ikea vásáron vettem szuper, mélylila függönyt, 2x3m-t, gondoltam, majd csak jó lesz valahová. Aztán rá egy évre (...) megvettük hozzá a karnist is. És ma felkerült a helyére. Na persze nem megy minden ilyen lassan, de előfordul. Még a képkeret sem készült el, amire a sütő csomagolását használnám. Ellenben kaptam irtó aranyos fűszertartó polcokat, (plusz pöttyös ágyneműt) így a bögrék is jól érzik magukat a felszabadult helyen (hiába, mikrokonyhánkat maximálisan ki kell használni, így már minden a falakon csüng). Már csak tüzet szeretnék rakni, de az még várhat...

Nem hagytam a sütőt sem pihenni, (vagy fordítva?) és először a süti (bögrés mákos) majd egy érdekesség készült - a képen látható cukkinifasírt névre hallgató vega "főétel". Vega hétvégénk volt, nem tudatosan, erre csak most döbbentem rá, viszont annál egészségesebb. Ja, nem tudok ételeket fotózni, ez egy nagyon nehéz dolog. De olyan kis helyesek voltak, amikor kivettem őket, hogy nem tudtam ellenállni.
Érezhetően frissül a levegő, és ez most nagyon jó. Összebújós idő.

2010. július 23., péntek

Serendipity


Ezt a fantasztikus napraforgót kerekerdeux mélyén találtam, Vica pedig elküldte nekem, köszönet érte!
Ugye nagyon szép? Bárcsak lenne szeptember végi napraforgó is... (de még nem tettem le az esküvőre való beszerzésről)

Serendipity - nem csak a film, hanem a szó is találó, azt hiszem. Tegnap este megnéztük, mert meg kellett várni, míg kint hűvösebbre fordul az idő, és lehet aludni. Akárhányszor nézzük, jó. Pedig már megy kívülről. Jó, hogy kedden megnéztük a Vasember második részét, különben már nagyon szentimentális irányba hajlanánk.

2010. július 22., csütörtök

Feltámadt a szél

Nem az időjárásra értem, aki látta a Csokoládét, talán sejti mit jelent. Jobban érzem magamat, bár meggyűlt a bajunk a kis vérszívókkal - és éjszaka a szúnyogok anatómiáját boncolgattuk, alvás helyett, majd filmet néztünk. Nemsokára jön az enyhülés, az esküvőnk is egyre közeledik. Érdekes, hogy egyáltalán nem vagyok ideges, mert van valamiféle biztonságérzésem, hogy bárhogy is sül majd el, az úgy lesz jól. Persze, ez nem állandó állapot.

2010. július 21., szerda

alkonyatkor

Sínfektető vonat

Ha már utaztam/utazok vele sokat, érdekel, hogy hogyan is készülnek a sínek. Álmomban sem gondoltam volna...

Sütnék valamit

Alapvetően a nyári sütéssel az a gond, hogy meleg van. Ezt a gondolatot szerintem leginkább az ilyen helyen dolgozók osztják. Tényleg, lehet izzadni, stb. Szóval hiába jön rám a süthetnék, és mivel különleges nap ez, jó lenne valamit kitalálni, amit még csak sütni sem kell...
Az ötlet megvan, most jöhet a beszerzés.

2010. július 20., kedd

Kicsit

Kicsit a gödör mélyén érzem magamat, ezért is nem írok. Persze, optimista vagyok, mert innen már csak felfelé van út. A hétvége a Balatonnál feltöltött jó érzésekkel, és emlékekkel, de tegnap óta ez már újra a valóság.