Tegnap óta egy kismadár csiripel szinte megállás nélkül. Furcsa hangja van, nemigen hallottam még ilyet. Bárcsak érthetném, mit mond.
Pihentem egy órát, és nagyon jó volt. Nehéz dolog a "semmittevés". Ahogy vesszük. A testem nem csinál semmit, miközben az elmém megannyi dolog felé kalandozik. Rohannak a napok, néha pedig teljesen megállnak. Ilyenkor lehet körülnézni, hogy merre tovább. Ma is ez van, nem küzdök ellene, inkább elfogadom, és próbálok előre haladni. A cél adott, de sok út vezet arrafelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése