Foszereplok: a tojasok

Igen, meghozza a feherje. Szegenyek nem is sejtik itt nagy nyugodalmukban, hogy mi keszul ellenuk. mar tegnap delutan ota "oregszenek", itt a szobaban, kellemes homersekleten.
A sargajabol pedig finom rantotta lett, ez egyebkent hat tojast jelent, es grammra pontosan 2x100g. A macaronokat pedig ma mar ki kell sutni, mert meg egy napot szeretnek a hutoben tolteni fogyasztas elott... kis joszagok, eleg erzekenyek.

Ma delutan lesz a hajsza, hogy keritsunk valamilyen jellegu mandulat - tesconal online elerheto, remeljuk a store-ban is lesz. Meg persze etelszinezeket. Ez alapbol nincs itthon, miert is lenne, nem vagyom kulonosebben piros csirkere, vagy kek levesekre.

Szoval kezd erdekesse valni a dolog, aztan majd ha keszen vannak igyekszem fotot is posztolni.

Macaron project

Mindig igergetem magamnak, hogy na majd mostantol mar szanok idot arra, hogy rendszeresen irjak. Aztan meg kitalaltam inkabb azt, hogy amikor munka kozben valaki nem jelenik meg az adott idopontjan, vagy nem veszi fel a telefont, es eppen tenyleg nincs mas dolgom, na akkor irkalok valamit.

Szoval a macaronok. Mar regota nezegetem oket, szepek, cukik, szinesek, joizuek (a pesti Sugarban kostoltunk par erdekes izu darabot). Itt a UKban meg nem ettem, es nem is lattam errefele sehol, igy jon a diy macaron. Ugyis kozeleg a szulinapom, mostanaban meg ettunk tobbfele tortat is (repa, lemon drizzle), igy tortara nemigen vagyok.

Viszont a macaron maceras egy joszag. Arrol nem is beszelve, hogy mericskelni, pihentetni, csapkodni, stb. dolgokat kell vele csinalni. Igy inkabb project mint egy sima suti. Ezzel feladtam a lecket az embernek, mert ugy o a mernok, mericskeljen csak... Azert en is jelen leszek, nagyon kivancsi vagyok ugyanis, hogy hogy megy ez. Az biztos, hogy nekem nagy onfegyelem kellene hozza, mert eloszeretettel valtoztatom a recepteket.. meg szemre merek dolgokat ki.
A tojasfeherje pihentetes meg nagyon vicces, szerintem mar pihentek eleget a tojashejban, (meg a tyukban) de ok tudjak.

Majd igyekszek fenykepezni is, jo lenne mondjuk egy beepitett instagram modul, egyszerubbe tenne.. utana is nezek.

Mar egy honapja

Gyujtom az elmenyeket, meg jo lenne irni, de pont az elmenyek miatt sokszor nincs ido, vagy kedv. Vagy eppen csak faradtan eldolok, es kesz.

Szoval csak raveszem magamat, a neheze megvan, mar egy honapja tartosan itt. Egy messzi alomnak tunnek a blackpooli napok, de azert neha osszeszorul a szivem. Mint pl. amikor latok egy hasonlo cicat, mint a chiquita volt a szomszedban.

De itt eddig minden boldogsag, szerelemben a varos apro utcaival, a hegyekkel.

Linkelek inkabb be zenet:

Elkoltoztunk

Tehát akkor a rókák után jöjjön egy kis mese (milyen jó, hogy internethez jutottam, mivel 'otthon' az mar nincs). Gondban leszek a kifejezésekkel, mert itt ez meg otthon, de mar üres, ott az meg meg csak ház, de mar mindenünk ott van, tárgyilag. Lelkileg pedig valahol a kettő között.

Vasarnap reggel megyünk véglegesen, addig meg pár búcsúzás, szamlazarasok, átírások, minden, csak alvás nem.

Szoval miután megkaptuk kedden a van-t, es bepakoltunk (kis napszurast kaptunk) volt időnk meg az indulásig. Mivel az ingatlanosokkal egyeztetve csak munkaidőben lehet találkozni, így éjjel mentünk, hogy reggelre odaérjunk.
Ez így tervben jol is hangzott, megvalósítás mar annál nehezebb volt. Nem tudom milyen tömeget mozgattunk meg, de van egy sejtesem, hogy sokat... 300 mérföld, ennek nagyrésze, sőt, 90%-a autópályán ment.
Voltak izgalmas részek - londoni körgyűrűn éppen elkerültuk a hatalmas dugót, stb. de így is késve érkeztünk, es utána következett meg a java.

Kulcsok is lettek, fáradtak voltunk, es most jött a ki pakolas része, ami az idő előrehaladtával, es erőnk fogytaval kezdett egyre gyötrelmesebbe válni. A mosógép pakolasa volt a helyzet katarzisa, örülök, hogy nem adtuk fel.

Jó érzés volt, amikor befejeztük, persze, ott lebegett a kérdés, hogy megis hogyan fogunk tudni hazamenni, hiszen muszáj volt meg aznap éjjel ide visszaernunk.

Így elindultunk, lesz ami lesz alapon, végül úgy 8 órán keresztül jöttünk. Tényleg végtelennek tűnt néha. Főleg az M6, a sok kamionnal.

Olyannyira, hogy ne legyen veszélyes a helyzet(a fáradtság mértéke mar így is az volt) 50 merfoldenkent megálltunk, aludtunk 10-15 percet a parkolókban, aztán ujra az egész. Keserves volt, de végül csak hazaértunk, egy darabban.

Mondanám, hogy utána jót aludtunk, de így is happy end. Megint csak 2-3 óra alvás lett, mert vissza kellett vinni a kocsit, stb. netet kikötötték, senki sem akart békén hagyni. Azóta meg csak egy órát sikerült aludni, ma éjszaka talan mar semmi sem jöhet közbe.

To be continued...

Új haziallatunk: a róka

Nézzük optimistán a helyzetet, féltem tőle, hogy nem lesznek aranyos állatkak a környéken, erre mit találunk, nem hogy cicák, kutyák, de meg rókák is vannak...
Először amikor mondta a szomszéd, hogy egyébként vannak rókák, azt hittem viccel... aztán mikor elindultunk az új házból "haza" (értsd Blackpool), láttuk kellemesen döcögni a rókát a járdán...
Tehát nem vicc a dolog, megtaláltuk a lakóhelyüket is, szép lyukak a kertunk mögött. Hogy mit csinálunk majd velük, egyelőre nem tudom, csak a növényeket féltem a kertben. Amúgy a róka cuki volt, csak mondjuk erdőben szívesebben találkoznek vele.

Ha homokszem kerul a gépezetbe

Akkor is menni kell, csinálni kell. Mondjuk a customer szerviz védelmére legyen mondva, hogy megtettek mindent, tényleg. Majdnem két órával később kaptuk meg az autót, mar esély sem volt arra hogy időben elinduljunk. Na de majd most éjszaka, nem lesz annyi forgalom, fel pakolunk indiai kajaval is, lesz itt vidámság. Alvás kevésbé.
Izgalmas, befért minden, az összes eper is, hihetetlenül nagy ez az autó. Es meg új autó illata van, tetszik.

Ja azt írtam, hogy annyira sütött a nap, hogy leégett az arcunk?????

Pár sor mielőtt mennénk

Költözés, első fázis. 300 mérföld, oda-vissza, dobozokkkal, egyszóval mindenünkkel. Kellene egy jó nagy csigahaz ilyenkor, sokkal egyszerűbb lenne.

Második fázis csak annyi, hogy meg ide vissza jövünk, mindenkitől búcsút veszünk, aztán megint megyünk. Es kezdünk ott sok mindent elölről, bár mégsem, hiszen előre is lépünk.

Dobozokkal

Nem könnyű együtt élni, mert vagy nekünk nincs hely, vagy nekik. Szoval ezért is igyekeztem addig halogatni a dolgot, ameddig csak lehet. De nagyon fogy az idő, bele sem merek gondolni.. így a dobozok elkezdik átvenni az uralmat, es majd köztük, rajtuk, felettük, mellettük... élünk.

Van mit csinálni, nem panaszkodok, csoda hogy írni is támadt kedvem. Nehéz az egész várostól búcsút venni, akármilyen bolond egy hely is, több, mint két évig az otthonunk volt. Láttuk ahogy változik, sokszor elborzadtunk, hogy milyen is valójában (említsem-e a 999 What's your emergency-t?). De megszerettuk, így biztosan vissza-vissza járunk majd, ha máskor nem, az Illuminations idején. Örülök, hogy ide vetett a sors, es remelem hogy ahova most kerülünk, meg sokkal jobb dolgokat tartogat. Hello Hastings!

A kertrol

Ma volt vegre idom, meg a nap is ugy allt (sutott) hogy lehetett, hogy a kertben turjak. Igen megnyugtato tevekenyseg, foleg, hogy kozben meg a garazst is kipakoltuk, felleltunk sok dobozt, kihozztunk dolgokat, meg bevittunk mast.
Mar egeszen koltozes szaga van a dolognak, a szomszedok is megneszeltek, adtak par jotanacsot, meg elmondtak, hogy mennyire jo lesz delen. Az egyikojuk eleg sokat elt azon a kornyeken, ahova mi megyunk, milyen erdekes.

Levendulak mar cserepben varjak a nagy utazast (mondtam mar nekik mi lesz, hat nem sejtik milyen messze kerulnek, mondjuk a tihanyi elvben kozelebb lesz szulofoldjehez). Eprekbol is mar van par, ami kikerult a foldbol (biztos nem dijazzak, de mit lehet tenni, pont most lesz a jo kis termo evuk, szoval megeri az asast).

Ja, meg milyen erdekes tavalyrol voltak meg bulbs (mi ai jo szo, viraggumo?) az uveghazban, es hat ma mit talalok, ki van nyilva egy, el sem hittem. Gyorsan foldbe raktam, hogy fold nelkul hogy tudott kihajtani, rejtely. Vagy, mivel nagy eso volt, arviz lehetett az uveghazban, es vizinoveny lett.

Osszeszedtuk a sok dobozt mar, eleg sok van, remelem nem kell tobb, mert igy is eleg lesz pakolni, es hogy a szallitasrol ne is beszeljunk.

The odd life of Timothy Green

Tegnap sikerült megnézni, igen jó kis film nekem kicsit olyan Pán Peteres. Be is linkelnem, de Padkarol irok, es fogalmam sincs hogy kell integrálni.

Mindenesetre a költözéssel kapcsolatosan haladunk, de azt hiszem tegnap jöttem rá, hogy tényleg el fogunk innen költözni (ez így elolvasva hülyén hangzik, de tényleg így van). Sokan fognak hiányozni, meg sok hely is persze, leginkabb a házikó, amiben most lakunk. Az új nagyon új lesz, minden tekintetben, lévén meg senki sem lakott benne, majd igyekszünk megtölteni élettel es szeretettel.

Utolsó két hét következik Blackpoolban, furcsa búcsúzni, nagyon. Holnap kiasom a levendulakat, meg az epreket... ilyen a napok menete, hogy aztán majd minden egészen más lehessen.
Sok kedvességet kapok, meg sok nehézséget is, hat de ez ezzel jár. Meg különben mindenki azt mondja, hogy ne tartson vissza semmi, délen jooo. Csak meg minden idegen. Satnav kell meg ahhoz is, hogy a boltot megtaláljuk... de először meg oda kell menni, ami nem lesz egyszerű móka, szoval egyszerre csak egy lépést. A papír munkát meg ne is említsük.... inkabb asok a kertben. Ja, es amióta panaszkodtak az időre, egy csepp eső sem esett, es ragyogó napsütés van.