33 óra egészen pontosan. Sok még a teendő, persze, az agyam sem képes nyugton maradni, és nem alszok jól. Ez normális? És az, hogy a saját névnapomról folyamatosan elfelejtkeztem? (ez tegnap volt) Mindig, ha hívott valaki, teljesen meglepődtem, hogy miért hív... A Karácsonyról már ne is beszéljünk, a tavalyi hangulat sehol, pár dalt meghallgatok, és kész.
Ettől függetlenül ez egy nagyon érdekes időszak, és valahol élvezem is. Nem tudom, mikor lesz időm, és energiám újra normálisan írni, meglátjuk. Most ez a legfontosabb dolog, ami történik. Vannak pillanatok, amikor minden olyan, mint azelőtt. Filmet nézünk, összebújva, pihenünk. Aztán, ha vége, rájövünk, hogy fogy az idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése