Julie&Julia

Nagyszerű film, nagyon vártam már a premiert, plusz azt a pár napot, amíg fellelek egy olyan mozik, ahol akció is van :) multiplexben azért mégsem olyan Így a Puskinra esett a választás, és elképesztő volt a terem mennyezete! Mintha egy kastély báltermében ültünk volna, azzal a különbséggel, hogy ez azért mégiscsak egy mozi.
Szóval a környezet jó volt, a társaság pedig... :) Az első pár képkockán már figyelmes lettem a zeneszerzőre: Alexandre Desplat, akit nagyon nagyon szeretek, és amihez ő szerez zenét, rossz nem lehet (lásd Coco Chanel, vagy Benjamin Button). Nekem őszintén szólva a Chanel zenéje jobban tetszett, de ez sem volt rossz. Pörgött a film, Meryl Streep megint nagyot alakított, és nem csak az evéshez, és főzéshez hozta meg a kedvet, hanem a blogoláshoz is.

Előtte, közben, utána is nagyon boldog voltam. Meleg pudingos gofrit ettünk előtte, utána pedig hazasétáltunk, és a holnapi - azaz a mai vacsira - fájt a fogunk. Ugrándozni tudtam volna, rég nem éreztem ilyen jól magamat. Na nem minden ilyen fenékig tejfel, de ez jókor jött.
Utána pedig a Debrecen játszott BL meccset, és nő létemre végignéztem :) Eszméletlen volt. Nem is találok rá szavakat. Küzdöttek, rúgták a gólokat, csak sajna megkímélték a csúnya olaszokat. Nem tetszett egy olasz sem. Mindegyiknek lobogott a vizes haja, ami biztosan nagyon vadító szárazan, de így izzadtsággal telítve nem igazán... ízlések és pofonok