2009. október 23., péntek

Nyugalom?!

Úgy látszik, hogy a nyugalom még várat magára, de talán 1-2 órán belül végleges a szabadság. Utálom, amikor utálok valakit, nem nagyon tudok mit kezdeni az érzéssel. Ez egyáltalán nem jó, de nem tudok megbocsátani, vagy inkább felejteni. Az idő persze majd segít, addig pedig az egyetlen eddigi taktikámhoz ragaszkodom: mosolygok, ha kérdeznek valamit, és amikor csak tudok, elvonulok a fotelembe, és elmenekülök abba a történetbe, amit éppen olvasok.

Az időutazó felesége teljesen más, mint egy könnyed regény...úgy jó, ahogy van. Sajnos már a felénél járok (azért sajnos, mert nagyon jó, és az ilyen könyveket nem szeretem hamar elolvasni, a történet viszont észrevétlenül halad az ujjaim között), egészen érdekes a nézőpontok váltása, és arra is nagyon figyelni kell, hogy ki, éppen hány éves, és hol van. Kíváncsi leszek egy-két dologra a filmben - hogy valósítják vajon meg, vagy egyszerűen csak kihagyják. És még nem néztem meg, hogy ki a zeneszerző - na de majd most. Ó. A zeneszerző számomra ismeretlen, ami nagy kár, mert örültem volna egy Newmannek, vagy Desplatnak. Na nem baj, remélem, hogy nem szúrták el nagyon. Jövő héten kiderül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése