És a lényeg lemaradt

Nagyon nagyon sokat tudnék írni a híres nevezetes Cheesecake-ről, megpróbálom kicsit sűríteni. Féltem az eredménytől, féltem, hogy nem lesz jó, és mehetünk az ikeába mandulatortát enni... De szerencsére nem így lett. Egészen más íze van, mint a "megszokott" tortáknak, de nem is lehet egy életen keresztül csak dobostortán, meg oroszkrémen élni. Nem húzom le ezeket sem, mert nagyon finomak, de annyi féle torta van a világon, hogy lehetetlen mindet végigpróbálni.

A rangsorban a vezető helyet átvette a cheesecake, rögtön a nyomában liheg a svéd mandulatorta, további esélyesek nincsenek. Krémes, sima, lágy torta ez, és mégis olyan egyszerű. Semmi máz, szirup, vagy hab, csak a crust (az alja) és a cream cheese (már ha lehetne itthon kapni). Nem túl édes, nincsenek benne túlzások, de pont ezért ennyire szerethető, és szépen, alig észrevehetően tűnik el egy-egy szelet a hűtőből. Pedig nem hittem, hogy ha ketten nekiesünk, akkor mi kerülünk ki győztesként. Én egy kisebb szelet után is kifekszek :) de megéri. Aztán a pluszkalóriákkal majd csak lesz valami. Bár, mostanában már elég erősen foglalkoztat a gondolat, hogy elkezdjem keresni a "helyemet" fitneszügyileg is, de mindig ott lebeg a világ jelenleg legszörnyűbb szava, a: ha...