Két hét, és 12 óra múlva már messze leszek. Próbálom szokni a gondolatot, de azt hiszem, hogy ezt nem lehet. Majd ha felszáll a gép, akkor. Előrehozott Karácsony lesz itthon, és bár a szilvesztert mostanában túrázással töltöttük, most minden egészen más lesz. Nem tudom, hogy milyen, minden gondolatommal azon leszek, hogy jó legyen. Időnként eszembe jut (minden nap többször), amikor a bőröndre nézek, hogy hogy is fogok én összepakolni? Mi fér bele a 22 kg-os súlyhatárba, és mik lesznek azok a dolgok, amiket először kiviszek? Persze, az Alma mindenképp, egy fényképezőgép is, egy zsák szaloncukor...
Addig is, annyit, hogy lesz tenger. Zöld, (remélem tehenek, és birkák is), hullámvasút, emeletes villamos, és sok-sok újdonság. Várom már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése