2010. november 22., hétfő

Sikítani

Sikítani lenne jó, de nem jön ki hang a torkomon. Sírni sem tudok, a testem remegéssel válaszolt az igazságtalanságra. Hiába, ez a mai magyar munkaerőpiac. Csak van olyan cég, amiről ezt nem gondoltam volna. De mégis.
Optimistán: ez determinálja az utat, nincs kereszteződés, nincs kérdés. Végig kell menni rajta. Lesz, ami lesz alapon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése