Már amikor először készítettem el, akkor is akartam róla írni. Aztán olyan hamar megettük a (3 fős!) adagot, hogy már nem volt kedvem hozzá. Néha felcsapom a szakácskönyvet, annak van egy hangulata, nem csak neten keresek valamit (és egyébként megbízhatóbbak a receptek szerintem). Így találtam a kukoricás palacsintát. (Spájzunk nincs, de azt tudni kell, hogy ha semmilyen hozzávaló nincs már itthon, egy kósza kukoricakonzerv akkor is akad).
Szóval finomra turmixolt kukoricás massza, némi liszttel és sütőporral (recept bárhol megtalálható), karamellizált lilahagymával. Nagyon finom. Hideg tejföllel, melegen. Max. fél óra alatt készen van, mosogatást is beleszámolva (Stahl Judit 35 perces könyvében van, szóval tanusíthatom, hogy tényleg elkészül ennyi idő alatt). Nagyszerű vacsora. Vagy ebéd. Kinek hogy.
Most megyek, és igénybe veszem a vasút fantasztikus szolgáltatásait, de a cél szentesíti az eszközt, ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése