Arra ébredtünk ezen a gyönyörű napos, szombat reggel (még a mi időnkben mérve hajnal volt) hogy a szomszédban bontják a falat... És pont abban a szomszédban, amivel közös a falunk...
Örültünk, hadd ne mondjam. Főleg, hogy a másik szomszéd (akivel nem közös a falunk) most fejezte be a felújítást, itt meg elkezdik. Még most is megy a kopácsolás, kíváncsi vagyok holnapra mit találnak ki a szorgos kis falbontó munkások (most éppen ütemesen kopognak, na jó, ez enyhe kifejezés, inkább verik a falat).
De tényeg, fantasztikusan süt a nap, viszont eszünkben sincs kimenni... iszonyú hideg van itt (-1, 2, ez talán az angoloknak is van már annyira hideg, hogy felvesznek egy kabátot). Már másfél hónapja itt, egyre jobban megszokjuk/szeretjük a várost. Kezdünk belassulni, és felvenni az itteni "angoltempót" a budapestit kezdjük elfelejteni. Hogy ez jó, vagy rossz? Felesleges lenne ezen gondolkozni, tulajdonképpen most éppen nem kell sehová mennünk, lehet minket keresni skypon.
A kisbékánk is szépen napozik a ház előtt, olvad róla az éjszakai jég. Szegény. De ügyesen közlekedik (és melegen ajánlom neki, hogy ne legyen mostanság semmi baja).
ma majd megfagytam a kerek nulla fokban, ami nálunk volt. hihetetlen. otthon meg mínuszokban elmegyek bringázni.. ki érti ezt. mi is az otthon melegét választottuk mára :)
VálaszTörlés:) Igen, tényleg érdekes! Ha lehetne osztályozni a hidegeket, akkor ezt az 'átható' kategóriának jelölném...csontig át lehet fagyni pár perc alatt (de a BBC szerint hétfőtől jobb lesz már :))
VálaszTörlés