és magammal. Volt egy időszak, amikor irtóztam a hústól. Látványtól, íztől, mindentől. Kb. két évig tartott, azóta sem vagyok nagy húsevő, de mégiscsak eszek amennyi jól esik. Viszont elkészíteni ritkán szoktam. Anyukám abban a luxusban részesít, hogy kapok kis husi-adagokat, elkészítve, és nekem így csak ki kell olvasztanom.
Na de ezek az adagok most elfogytak, és kénytelen voltam venni egy kis csirkemellet. A tisztítást nem én csináltam, de a felkockázást igen. Összeszorított gyomorral, küzdve kissé az undorral megcsináltam. Legközelebb talán könnyebb lesz. Az a gond, hogy a szagát se nagyon bírom, egészen addig, míg el nem kezd a serpenyőben szépen kifehéredni, és megcsap a fűszer illata. Utána tetszik. Furcsa ez, de talán megszokom, vagy vega leszek, ez a két lehetőség van. De mikor belegondolok, hogy egy állat - konkrétan csirke mellizmát esszük... jajj, inkább nem is írom tovább.
De egyébként tejszínes-paradicsomos, olívabogyós, sokfűszeres pennéhez társultak szárnyas barátaink, és egészen jó kis együttest alkottak. Ez lett a mérges csirke - mivel a mai nap alaphangulatához ez dukált, így sok bors, és chili került bele. Lett bőven.
Na de ezek az adagok most elfogytak, és kénytelen voltam venni egy kis csirkemellet. A tisztítást nem én csináltam, de a felkockázást igen. Összeszorított gyomorral, küzdve kissé az undorral megcsináltam. Legközelebb talán könnyebb lesz. Az a gond, hogy a szagát se nagyon bírom, egészen addig, míg el nem kezd a serpenyőben szépen kifehéredni, és megcsap a fűszer illata. Utána tetszik. Furcsa ez, de talán megszokom, vagy vega leszek, ez a két lehetőség van. De mikor belegondolok, hogy egy állat - konkrétan csirke mellizmát esszük... jajj, inkább nem is írom tovább.
De egyébként tejszínes-paradicsomos, olívabogyós, sokfűszeres pennéhez társultak szárnyas barátaink, és egészen jó kis együttest alkottak. Ez lett a mérges csirke - mivel a mai nap alaphangulatához ez dukált, így sok bors, és chili került bele. Lett bőven.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése